A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi középtávú inflációs cél túl magas. Amennyiben ez döntéshozói szinten is lecsapódik, az sokrétű átalakításokhoz vezethet a magyar nemzetgazdaság szövetében. Érintheti az államháztartást, a fizetéseket, vagy akár azt is, hogy hétköznapi tárgyakért mennyit kell fizetni a boltban.
Szokatlan mondanivalóval állt elő nem kevésbé szokatlan időpontban a Magyar Nemzeti Bank jegybank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke: Banai Péter Benő az MNB vasárnap délután publikált podcastjában arról beszélt Banai Ádámnak, a jegybank ügyvezető igazgatójának, hogy célszerű lenne felülvizsgálni a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját, figyelembe véve a kormány euróbevezetési szándékát. A szakember kiemelte: a jelenleg 3 százalékos (plusz-mínusz egy százalék) inflációs cél magasabb más európai országokénál, és az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő – vagyis az euróbevezetés egyik kritériumául szabott – 2,7 százalékos referenciaszintnél is. (Ez utóbbi szint nem állandó, ahhoz a három legalacsonyabb tagországi infláció átlagához adnak hozzá 1,5 százalékpontot.) https://hvg.hu/gazdasag/20260809_banai-peter-beno-podcast-mnb-euroAz inflációs cél túlzás nélkül kőbe vésett eleme a magyar monetáris politikának. Magyarországon több mint húsz éve 3 százalék az inflációs cél, ehhez szabott 2015-ben a jegybank egy +/- 1 százalékos küszöböt, amivel erősíthette a döntéshozói mozgásterét. Az azóta eltelt időszakban azonban sok minden változott: az infláció és a gazdasági növekedés mértéke is, mostanában pedig lassult ugyan a drágulás, de közben távolról sem szárnyal a gazdaság, és ez mindenki pénztárcájára kihat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), legutóbbi, júliusi adatközlése szerint 1,2 százalék az éves magyar infláció. Ez azt kellene, hogy jelentsen, hogy nem, vagy alig drágul bármi, de távolról sem ezt látja bárki a bevásárlása végén.Mi az az inflációs cél?Magyarországon az úgynevezett inflációs célkövetéses rendszer 2001 júniusában kezdte meg működését, akkor 2001 és 2002 decemberére tűzött ki célt a jegybank, amelynek elsődleges mandátuma az árstabilitás. Az inflációs cél ekkor 7 százalék volt. Ezt követően évente vizsgálták felül az értéket és tűzték ki a célokat, legalább két évre előre, utoljára ebben a rendszerben 2004 végén, 2006 végéig. 2005 augusztusában az MNB középtávú inflációs célt tűzött ki a 2007-től kezdődő időszakra, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határozott meg. 2015 márciusában a Matolcsy György vezette jegybank nyúlt utoljára hozzá ehhez, amikor +/- 1 százalékos toleranciaküszöböt határozott meg, azóta az inflációs cél 3 százalékos, 2-4 százalékos tűréssávval.A jegybank döntéshozó testülete persze az inflációs cél meghatározásakor számos más tényezőt is mérlegel. Erről kérdéseket tettünk fel a testületnek is, ha válaszolnak, beszámolunk róla. De miért fontos az, hogy mekkora is ez az érték? Miért csökkentenék, és ennek mi köze lehet az euróhoz?Monetáris dilemma
