Az elhagyott, elveszített, vagy eldobott halász és horgászeszközök világszerte jelentős szennyezői a vizes ökoszisztémáknak, és nem szándékolt módon számos állatfaj sérülését, pusztulását is okozzák. Nemrég egy magyar, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével készült tanulmány is megjelent a témában. A magyar szakértők munkájuk során 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, egyedszámaikat, valamint ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt, az események helyszíneit is, és dr. Löki Viktor, a kutatás ötletgazdájának megállapítása szerint a bajba jutott állatok 70 százaléka védett fajba tartozik. https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260503_sport-vagy-allatkinzas-a-sporthorgaszat-dilemmaiAz adatok alapján a legtöbbször madarak esnek csapdába, őket követték a hüllők, míg más állatcsoportok együttesen az esetek kicsit több, mint 10 %-át tették ki. A leggyakoribb áldozat 32 esettel a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) esett legtöbbször, 18 alkalommal bajba, többnyire a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében.Ugyan az, hogy az ún. járulékos fogás által érintett állatok kevesebb mint 10 százaléka pusztult el, nem tűnik soknak, de a valós arány ennél nagyobb lehet, mivel a megfigyelők vélhetően gyakran kiszabadították a belegabalyodott állatokat, de nem követték, hogy azok hosszú távon életben maradtak-e. „A fel nem ismert járulékos fogások esetében – különösen a távoli vagy kevésbé ellenőrzött területeken – a túlélési arány feltehetően jóval alacsonyabb. Emellett a késleltetett elhullás, vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban” – tették hozzá. Löki Viktor szerint folytatásként érdemes lenne egy online kérdőívet készíteni horgászok számára, mert így sokkal jobban megbecsülhető lenne, hogy halakon kívül a hazai élővilág mely tagjai és milyen mértékben vannak kitéve ennek a természetvédelmi kockázatnak.„A legtöbb horgásznak van hasonló élménye, melyekről minden esetben nem készül dokumentáció, vagy ha készül is, legtöbbször nem elérhető online. Mikor a tanulmány illusztrálása kapcsán felvettem a kapcsolatot az egyik újsághírben szereplő horgásszal, megosztotta velem, hogy a cikkben érintett, lefényképezett fajt, a kercerécét egy évvel később ugyanott megfogta bojlival, melyet elmondása szerint a tárgyévben több példány szárcsa is követet” – jegyezte meg. https://hvg.hu/zhvg/20260516_szendofi-balazs-interju-podcast-zcast-egymillio-horgasz-erdok-erdogazdalkodas-vadgazdalkodas-termeszetvedelemNyitókép: Ökológiai Kutatóközpont / Facebook