Miután Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentette, hogy az Európai Unió többi tagállamához képest sok éves késéssel végre Magyarország is maga mögött hagyja a kémiai szúnyoggyérítést, és átállnak a biológiai irtásra, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársai terepi vizsgálattal igazolták, mennyire ártalmas a földi, kémiai megoldás.
A közlemény szerint először végeztek hazánkban kontrollált terepi vizsgálatot arról, hogy a földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra – noha korábban a 24.hu is beszámolt róla, hogy voltak látványos demonstrációk erre vonatkozóan.
A HUN-REN ÖK kutatóinak eredményei szerint a kezelés rövid távon átlagosan közel felére csökkentette a szúnyogok számát, ugyanakkor jelentős mértékben érintette a nem célzott állatokat is, köztük a beporzó rovarokat. A vizsgálat a földi ULV (ultra low volume) módszerre terjedt ki. Ennél a technológiánál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert (Deltametrin) rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában juttatnak a levegőbe. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak.
A kutatás különlegessége, hogy külön mérte a beavatkozás hatékonyságát az őshonos és az inváziós – például az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog – fajok esetében. Ez azért fontos, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok kevésbé érzékenyek a hagyományos kémiai kezelésekre. Ezek a fajok ugyanis inkább nappal aktívabbak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben – sűrű növényzetben, udvarokban, épületek körül – tartózkodnak, ezért az irtószerek is várhatóan kevésbé hatnak rájuk.
