Az Európai Unióban már régóta tilos az azbesztet tartalmazó termékek kereskedelme és az azbeszt-célú, azaz az azbeszt kinyerésére irányuló bányászat is. Ugyanakkor az azbesztet tartalmazó kő bányászatát nem titlja semmi – írja az Átlátszó.Ezt használhatták ki azok a burgenlandi bányák is, amelyekből több száz magyar településre is került az azbesztes zúzott kőből.Weiszburg Tamás geológus, az ELTE egyetemi docense a lapnak elmondta, az azbeszt nem egy másik anyag, hanem maga a kőzet. „Az azbeszt az bizonyos körzeteknek a morfológiai megjelenési formája; ugyanabban az ásványban lehetnek azbesztes és nem azbesztes részek is” – fogalmazott a szakember.Az azbeszt felfoghatatlanul vékony szálakból áll, amelyek nem mérgezőek, viszont külső behatásra finom szemcsés porként a levegőbe, onnan pedig a tüdőbe kerül, ahol nem bomlik le, hanem gyulladást, hosszú távon pedig daganatos betegséget okozhat.A geológus hozzátette, egy bánya nyitásakor, illetve üzemeltetésekor nem kötelező olyan vizsgálatokat végezni, amiből szükségszerűen kiderül, van-e azbeszt az adott területen. Weiszburg arra is felhívta a figyelmet, hogy a jog szerint a zúzott kő nem egy termék, hanem egy anyag, a jelenlegi európai szabályozás pedig alapból nem tiltja az azbesztes kőzet kereskedelmét. Vannak azonban bizonyos korlátozások, többek között ezért is került sor a burgenlandi bányák bezárásához.A lap beszélt azzal a hivatalvezető-helyettessel, aki az önkormányzatot képviselte abban az eljárásban, amely során négy bányát zártak be tavaly decemberben. A hivatalnok elmondta, idén január 1-jével szigorodott az azbeszt kockázatnak kitett munkavállalók védelmét szolgáló uniós előírás. Ez lehetővé tette, hogy a munkavédelemre hivatkozva felfüggesszék a bányák működését.Emellett az EU azt is előírja, hogy bizonyos azbeszt-koncentráció felett (ez jelenleg 0,1 tömegszázalék), a termék címkéjén fel kell tüntetni, hogy az azbesztet tartalmaz. A tartalom meghatározása és ennek jelölése a bánya feladata. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ez milyen hatással van az azbeszttel szennyezett termékek forgalmazására. A kormányhivatalnok szerint a címkézést előíró rendelet nem akadályozza meg az anyag forgalomba hozatalát.A Greenpeace Ausztria elemzője viszont úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a 0,1 tömegszázalék feletti arányban azbesztet tartalmazó termékek egyértelműen a rákkeltő kategóriába tartoznak, amely anyagok kereskedelmét viszont tiltja az EU.Ugyanakkor az illetékes osztrák minisztérium is amellett foglalt állást a burgenlandi önkormányzatoknak írott levelében, hogy a forgalomba hozatalt illetően nem egyértelmű a szabályozás. Azt viszont ők is kiemelték, hogy „feltételezhetően” a hatályos jogszabályokkal is megakadályozható lett volna, hogy a természetben előforduló azbeszt a környezetbe jusson.Jelenleg még zajlik a szakértői jelentések elkészülése, a hivatalnok szerint június végéig születik majd döntés a bezárt bányák további sorsáról. A négy bányát tömörítő társulás az Átlátszónak vitatta a Greenpeace ausztriai és magyarországi méréseinek hitelességét, véleményük szerint a szombathelyi kő jelentős többsége például nem az ő bányájukból származik.Azzal kapcsolatban is eltérőek a vélemények, hogy az azbesztes kő mennyire veszélyes. A bányatársulás álláspontja szerint az ásványokban természetes formában előforduló azbesztrostok kötöttek, nem kerülnek ki a környezetbe. A vizsgálatban részt vevő osztrák kormányhivatalnok szerint csak jelentősebb autóforgalom esetén válik veszélyessé az azbesztes kő, Weiszburg Tamás pedig arra hivta fel a figyelmet, hogy több településen nem csak a kőben, de a levegőben is kimutatták az azbesztet.Korábban Magyar Péter az osztrák kancellárral találkozott, amely után elmondta, hogy Magyarország a „szennyező fizet” elvet fogja alkalmazni. https://hvg.hu/gazdasag/20260526_eletveszely-osztrak-azbeszt-botrany-kobayna-veszelyNyitóképünk illusztráció, azbeszt tartalmú kőzet egy soproni utcában, fotó: MTI / Filep István