Január óta már legalább öt magyar településen – Szombathelyen, Bozsokon, Kőszegen, Zalaegerszegen és Sopronban – bizonyítottan kimutatták a burgenlandi kőbányákból érkező, azbeszttartalmú kőzúzalék jelenlétét, de egy büki önkormányzati képviselő NAV-adatigénylése nyomán május végén az is kiderült, hogy több mint 250 településre jutott az anyagból Magyarországon 2015 és 2026 között. A leginkább utak és parkolók burkolásához igénybe vett zúzalékot bölcsődék, óvodák és játszóterek közelében is felhasználták, és a szennyezés akár Budapestre és az agglomerációba is eljuthatott.
Az üzlettel látszólag csak az egyik fél járt jól: a NAV adatai alapján négy burgenlandi bánya az elmúlt közel három évtizedben mintegy 34 milliárd forint bevételre tett szert a magyarországi exportból. A hazai import az utóbbi évtizedben ugrott meg jelentősen: míg a kétezres években évente nagyjából 200 ezer tonna zúzalék érkezett, 2018-ra ez az érték elérte a 3,6 millió tonnát. Ennek valódi árával csak most kénytelenek szembesülni a magyarok: egyes helyszíneken a levegő azbesztszál-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékek több tízszeresét és százszorosát mutatták ki.
És itt nem csak szimpla környezetszennyezésről van szó, hiszen az azbeszt belélegzett rostjai a tüdőben tartósan megmaradnak, és évtizedek alatt súlyos és gyógyíthatatlan, köztük rákos betegségeket okozhatnak. A kitettség és a diagnózis között átlagosan 30-50 év telik el, ami azt jelenti, hogy a most érintett területeken élők egészségügyi következményei lehet, hogy csak a 2050-es, 2060-as években fognak megmutatkozni.
