A szombathelyi Olad városrész, ahol az útépítéshez használt zúzottkőben az egészségkárosító azbeszt jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatok eredménye is alátámasztotta – Fotó: Vasvári Tamás/MTIAz osztrák kőbányákhoz köthető, Nyugat-Magyarországon feltárt esetek miatt került most idehaza középpontba, de Ausztriában régi probléma az azbesztszennyezés. Az ország térképén több gócpont is kirajzolódik: a most bezárt, évtizedek óta azbeszttel szennyezett burgenlandi bányák környéke különösen érintett a mellhártyadaganatos megbetegedésekben.Az országos átlagnál 2,3-szor gyakoribb az orvosi nevén mezoteliómás megbetegedések száma Felsőőr (Oberwart), 2,2-ször Felsőpulya (Oberpullendorf) járásban, a közeli Ruszton pedig 2,8-szorosa. Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy már egy évszázada ismert, hogy a felsőőri járásban található Rohoncon kimagasló az azbeszthez kötődő megbetegedések jelenléte.Két másik járásban még ennél is rosszabb a helyzet: az Eternit azbesztpalát feltaláló vállalat székhelyén, Vöcklabruckban 3,7-szerese az országos átlagnak a mezoteliómiás megbetegedések aránya. A rákkeltő hulladékégetéssel érintett Sankt Veit an der Glan járásban pedig 5,2-ször magasabb a betegség aránya.A mellhártyadaganat agresszív, jelenleg gyógyíthatatlan betegség, amely a belső szervek (leggyakrabban a mellhártya) védőrétegét támadja meg, és általában húsz-negyven évvel az azbeszttel való érintkezés után alakul ki. Mivel a tünetek – mint a légszomj vagy a hátfájdalom – nem jellegzetesek, a kórt gyakran már csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ilyenkor már csak két év jellemzően a túlélési idő.A hosszú lappangás miatt a szennyezés megtörténte után évtizedekkel jelenik meg a betegség az egészségügyi adatokban.Azt követően lett igazán jelentős probléma a természetben előforduló azbeszttel, hogy az építőiparban kezdték hasznosítani. Az azbeszttel megerősített szálascementet (amit a köznyelvben azbesztes palaként ismerünk) Ludwig Hatschek osztrák iparos és kémikus találta fel a felső-ausztriai Vöcklabruckban található gyárában.A terméket a századfordulón szabadalmaztatta, és 1902-ben Eternit márkanéven hozta forgalomba. Az egykori gyártás mai utóhatása a rákos megbetegedések kiugróan magas aránya.Ausztriában az azbeszt természetes módon jelen van számos kőbányában. Hiába lett volna tilos ilyen termékeket (például kőzúzalékot) forgalomba hozni, ezeket több burgenlandi bánya is évtizedeken át értékesítette – a hatóságok asszisztálása mellett – Ausztria mellett Magyarországon is.A Sankt Veit-i járásban más okból lehet magas a rákos megbetegedések száma: a Wietersdorf környékén működő Wietersdorfer & Peggauer Zementwerke cementgyárban 2013–2014-ben olyan hulladékot égettek, amelynek következtében hexaklórbenzol került a környezetbe és az élelmiszerláncba. Ez országos botránnyá vált, de a tudományos kutatások szerint nem ez okozta a mellhártyarákos megbetegedések számának megugrását. A kutatók arra jutottak, hogy a régióban a korábbi ipari tevékenység miatt volt magas az azbesztterhelés.A környéken hat földalatti azbeszttárolót is találtak, 1977-ig a cementgyár helyén még azbesztet dolgoztak fel. A szabálytalanságok ügyében az ügyészség 2018-ben leállította a nyomozást, mivel elévültnek látta az esetet.Egy friss kutatás szerint Ausztriában a diagnosztizált, túlnyomórészt azbeszthez köthető mellhártyadaganatos megbetegedések jelentős része után a betegek nem kapnak kártérítést. Bár jogszabály kötelezi a munkáltatókat és az orvosokat a gyanús esetek jelentésére, a gyakorlatban ez nagyon döcögősen működik.A 2004 és 2016 közötti adatok alapján a regisztrált megbetegedések mindössze 40 százalékát ismerték el hivatalosan foglalkozási betegségként Ausztriában. Összehasonlításképp, Németországban ez az arány 65 százalék volt.A tanulmány készítői szerint a legfőbb probléma az orvosok alacsony bejelentési hajlandósága. Emellett sok esetben nem bizonyítható egyszerűen a korábbi munkahelyi azbesztkitettség. A szakértők szerint radikális változásra van szükség az orvosképzésben: már az egyetemen kötelezővé tennék a munkaegészségügyi alapismeretek oktatását. Mindez segíthetne a mostani azbesztbotrányhoz hasonló esetek gyorsabb feltárásában is.