Az idén tavasszal berobbant nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelése vált a bő évtized után újra felálló környezetvédelmi minisztérium egyik legsürgetőbb feladatává. A három nyugat-magyarországi megyében legalább 250 településre szállítottak ausztriai bányákból származó azbeszttartalmú kőzúzalékot, összesen 1,4 millió tonnát. Ezt sok helyen terítették le az utcákon, parkolókban, telephelyeken, játszótereken vagy épp magánkertekben. A szennyezés komoly egészségügyi kockázatot hordoz: bár az azbeszttartalmú kő önmagában nem jelent veszélyt, de terhelés hatására kiszabadulhatnak belőle az azbesztszálak, amik a levegőbe jutva, majd az emberek által belélegezve növelhetik a rákos megbetegedések kockázatát. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260606_burkolatba-kerult-azbeszt-egeszseg-kockazat-tudorak-azbesztozisAz új kormány gyorsan látványos lépéseket tett: az élő környezetért felelős miniszter a helyszínen tájékozódott első munkanapjain, a kárfelmérés, a kockázatcsökkentés és a mentesítés érdekében tárcaközi munkacsoport, a felelősség és kártalanítás kérdésének megvitatására osztrák-magyar közös bizottság alakult. Az ügyről tárgyalt a kormány, a témát felhozták a parlamentben is. Azóta azonban a helyi önkormányzatok kockázatcsökkentő igyekezete mellett kevesebb szót ejtettek róla, jóllehet civil természetvédők, látva, hogy az önkormányzatok alkalmanként kapkodva hoznak nem feltétlenül jó intézkedéseket, sürgetik a központi iránymutatást az ügyben. A HVG ezért még a múlt héten megkérdezte a tárcát, hogy áll most a helyzet. https://hvg.hu/zhvg/20260603_azbesztszennyezes-nyugat-magyarorszagon-greenpeace-magyarorszag-nyilt-level-gajdos-laszlo-hegedus-zsoltMostani válaszukban azt írták, hogy a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport május 19-én ült össze először és azóta napi munkakapcsolatban van. Eddig felosztották egymás között a feladatokat, kijelölték a felelősöket, és határidőket szabtak. A munkacsoportba a rá vonatkozó május 18-i kormányhatározatban megnevezett 11 minisztérium mellett bevonták a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is. Az osztrák-magyar vegyes bizottság munkáját magyar részről Bögi Viktória, az ÉKFM parlamenti államtitkára vezeti, a különböző szakterületeket különböző minisztériumok, illetve állami szervezetek képviselik, így környezettechnológia, kármentesítés valamint hulladékgazdálkodás – ÉKFM;fogyasztóvédelem, piacfelügyelet – Gazdasági és Energetikai Minisztérium;bányafelügyelet – Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság képviselete – Belügyminisztérium;hatósági feladatok – Vas Vármegyei Kormányhivatalközúti infrastruktúra, közlekedési szakterület – Közlekedési és Beruházási Minisztérium;egészségügyi kockázatok kapcsán – Egészségügyi Minisztérium;Igazságügyi Minisztérium;valamint az ausztriai magyar nagykövetség egyik munkatársa.Azbeszttartalmú kőzúzalék egy soproni telephelyenGreenpeace MagyarországA bizottság – a magyar fél szándékai szerint – többek között vizsgálja majd az osztrák és uniós jogszabályok alkalmazását; a szállítási és forgalmazási láncot; a lakosság, a forgalmazók és a hatóságok irányába fennálló tájékoztatási kötelezettségek teljesülését; feltárja a bányák engedélyezési, ellenőrzési és működési gyakorlatát; foglalkozik a már kitermelt és készleten lévő kőzetanyag további forgalmazásának korlátozásával; illetve feltárja a felelősségi viszonyokat. Utóbbi nem lesz egyszerű, hiszen az azbeszttartalommal kapcsolatos szigor eddig csak az épületekbe beépített azbesztre vonatkozott, de a természetben előforduló azbesztre, mint amiről itt is szó van, nem, mondák el korábban az MTA kutatói az akadémia podcastjában.Gajdos László élő környezetért felelős miniszter ugyanakkor hétfőn a parlamentben a fideszes V. Németh Zsolt kérdésére (a kérdés és a válasz itt érhető el a parlamenti közvetítésben) arról beszélt, hogy „nagyon nagy disznóság történt”, az osztrák bányák tudták, hogy azbeszttartalmú követ árulnak, de erről nem tájékoztatták vevőiket. A miniszter szerint a felelősség megáll és megállapítható Ausztria irányában.Szerinte 1,4 millió tonna kőzúzalék érkezett a kérdéses bányákból Magyarországra az elmúlt 10 évben, de valószínűleg nem mind azbeszttel szennyezett. Mindenesetre Szombathelyen 80 ezer tonnáról, Győr-Sopron-Megyében pedig már 5-600 tonnáról tudnak, ami problémás. A miniszer szerint a tárcaközi bizottság hamarosan leteszi a jelentését az ügyben, a kormány pedig az általános tartalék terhére fogja megoldani a problémát. https://hvg.hu/zhvg/20260605_azbeszt-nyugat-magyarorszagon-mta-azbesztszennyezes-mentesitesMilliók laborvizsgálatra, milliárdok mentesítésre, de ki fizet?Az üggyel foglalkozók többször is jelezték, hogy az emberek a kormányhivataloknál tegyenek bejelentést, ha azbesztgyanús kőzetet vélnek felfedezni lakókörnyezetünkben. A minisztérium válaszából kiderült, hogy a kormányhivatalokhoz június 2-ig 803 ilyen közérdekű bejelentés érkezett azbesztgyanús kőzettel kapcsolatban a három érintett – Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében. A tárca jelezte, ezeket minden esetben kivizsgálják, szükség esetén akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat is végeztetnek, és eddig 181 esetben vizsgálták a kőzúzalék azbeszttartalmát. A kőzettani vizsgálatok egyébként darabonként bruttó 60 ezer, a levegő szervetlen szállórost (azbesztrost) vizsgálata pedig körülbelül bruttó 1,5 millió forintba kerül. Ez alapján csak kövek azbeszttartalmára vonatkozó vizsgálatok 10,8 millió forintba kerülhettek, amit a kormányhivatalok saját költségvetéséből finanszíroznak. Az ÉKFM szerint eddig a szombathelyi Oladi Plató esetében számolták ki az azbesztmentesítés lehetséges költségeit. Innen 84 000 tonna azbeszttartalmú kőzetet kell felszedni, elszállítani, és ártalmatlanítani hulladéklerakóban, aminettó 3,6 milliárd forintba kerülne és három hónapig tartana.Legalábbis a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által bekért és a tárca rendelkezésére bocsátott piaci indikatív árajánlat alapján. Az azbesztmentesítési munkálatok a költségvetés tartalékai terhére finanszírozhatók – írta a tárca, amely szerint a munkacsoport indokoltnak látja egy dedikált költségvetési előirányzat létrehozását erre a célra. Ezt szerintük kormányzati hatáskörben is meg lehet tenni költségvetés módosítása nélkül. Megismételték, amit Magyar Péter kormányfő is hangoztatott, amikor találkozott Christian Stocker osztrák kancellárral: a magyar állam kitart a szennyező fizet elv alkalmazása mellett, vagyisa költségvetésből átmenetileg biztosítanak forrást az azbesztmentesítési feladatokhoz, de a környezetegészségügyi kockázat és a környezeti károk megelőzésével, felszámolásával és helyreállításával kapcsolatos valamennyi költséget végül annak kell megtérítenie, aki felelős volt a szennyezésért.Az önkormányzatok a maguk részéről egyelőre saját szakállukra igyekeznek megoldani a helyzetet az Oladi Platón kockázatcsökkentő ideiglenes intézkedéseket vezettek be, amelyekről korábban itt írtunk. A tárca szerint a kiporzás megállítása érdekében május 11-én a Szép utcában „bitumenes itatásos technikát” is teszteltek. Ez azt jelenti, hogy bitumennel öntik nyakon a kőzúzalékot, és a bitumenbe ragadva az azbesztszálak nem tudnak a levegőbe kerülni. Ez azonban nem kockázatmentes beavatkozás, mint arra környezetvédelmi szakemberek is felhívták a figyelmet: a bitumenes kezelés nyomán a későbbi ártalmatlanítás nagyobb feladat és magasabb költséggel járhat. Zalaegerszegen azóta két utcából már el is szállították az azbesztes követ (borítóképünkön, fotó: Facebook / Balaicz Zoltán). Sopronban – mint korábban írtuk – 34 helyszínen vettek mintát és 19 esetben találtak azbesztet, itt is ideiglenes intézkedéseket vezettek be – forgalom- és sebességkorlátozás, illetve kalcium-kloriddal kezelik az érintett területet.