Hárommilliárd forintos alapot hozott létre a kormány a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelésére – jelentették be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.A múlt héten még arról volt szó, hogy megszabadítják az azbesztes kőzúzaléktól a leginkább érintett városrészt, a szombathelyi Oladi Platót. A mostani bejelentésből viszont az derül ki, hogy nem egészen ez fog történni. Már csak azért sem, mert a most bejelentett 3 milliárd forintos alap nem lenne rá elég. Legalábbis az Élő Környezetért Felelős Minisztérium korábban azzal kalkulált, hogy az itt található 84 ezer tonna azbeszttartalmú kőzet eltávolítása nettó 3,6 milliárd forintba kerülne, és három hónapig tartana. https://hvg.hu/gazdasag/20260716_kormanydontes-az-azbesztszennyezesrol-szombathely-oladi-plato-zuzott-ko-eltavolitasaKöböl Anita kormányszóvivő most azt mondta, hogy ugyan valóban felmerült a teljes felszedés lehetősége, de ez akár egy évig is eltarthat. Emiatt úgy döntöttek, hogy azon területek mentesítését segítik a költségvetés technikai átcsoportosításával előteremtett alapból, ahol határérték feletti azbesztrosttartalmat mértek a levegőben, és azonnali beavatkozásra van szükség. Azt is kikötötték, hogy az alapból az az önkormányzat részesülhet, amelyik rendelkezik azbeszttérképpel (vagyis felmérte, hogy a területén hol és milyen mennyiségű azbesztes kőzúzalék található), valamint garanciát vállal arra, hogy folyamatosan méri az azbesztértékeket, és erről 3 havonta jelentést készít. A kormányszóvivő szerint a minél gyorsabb megoldásra törekednek, és az önkormányzatokkal egyeztetve a lakossági igények alapján fognak döntést hozni. Megemlítette a mentesítés technológiáit, de azt nyitva hagyta, hogy melyiket alkalmaznák, csak annyit árult el, hogy a megoldásnak egyszerre kell megfelelnie a törvényességnek és a helyzet sürgető jellegének.Eddig összesen 667 hatósági vizsgálat indult, amelyek során hat helyen mértek határérték feletti (vagyis köbméterenként ezer azbesztrostnál többet 24 órás időtartam alatt) a levegőben. Ekkor Magyar Péter miniszterelnök közbeszólt, hogy csak a korábbi mérések során mutattak ki határérték feletti azbeszttartalmat, az újabb mérések során nem. Az nem derült ki, hogy mely korábbi és újabb mérésekre utalt, de a legfrissebb elérhető mérések között igenis volt, amikor sokszoros határérték-túllépést regisztráltak.A levegő azbeszttartalmára vonatkozó akkreditált mérések száma – legalábbis ami az érintett megyei kormányhivatalok honlapján elérhető – meglehetősen messze van a kormányszóvivő által említett 667 hatósági vizsgálattól, bár azt nem állította, hogy ez mind levegőminőségi mérés lett volna. https://hvg.hu/360/20260605_hvg-azbesztszennyezes-nyugatmagyarorszag-ausztria-karmentesites-greenpeace-gajdos-laszloTúl a határonA Zala megyei hivatal honlapján nem található információ konkrét azbeszttartalom-mérésről, csupán két tájékoztatót tettek közzé az ügyben, az egyiket májusban – amiben arról adnak hírt, hogy vizsgálják a gyanús útburkolatokat –, illetve egyet júniusban, amiben általános tájékoztatást nyújtanak a vizsgálatokról és arról, hova lehet fordulni az ügyben. A Győr-Moson-Sopron megyei hivatal honlapján ugyancsak hasonló információk érhetők el, az egyetlen júliusi idevágó hírükben.Konkrét levegőminőség-mérésekről csak a Vas megyei honlapon számoltak be, összesen öt alkalomról – és a legutolsó, július 20-án felkerült mérési eredmények két helyszínen is határérték feletti azbeszttartalmat mutattak:A kőszegi Borostyánkő utcában június 30. és július 1. között zajlott három egymást követő 8-8 órás mérés során délután öt és hajnali egy között 7700, hajnali egy és reggel kilenc között 6600, reggel kilenc és délután öt között 16 600 darab azbesztrostot mértek egy köbméter levegőben, vagyis a határérték 7,7, 6,6, illetve 16,6-szeresét, ami 24 órára átlagolva a határérték 10,3-szorosát adja ki.Ugyanazon a napon a Szombathely nyugati határában, az Oladi Plató szomszédságában fekvő Sé sportpályája melletti parkolóban pedig sorrendben 1,6, 2,4 illetve 1,9-szeres azbesztrosttartalmat mértek, vagyis a 24 órás átlag majdnem a határérték kétszeresére jön ki.Az Oladi Platón június 18–19-én négy helyszínen végzett mérések valóban határérték alattiak voltak, de Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője arra hívta fel a HVG figyelmét, hogy a mérést megelőző héten számottevő csapadék hullott Szombathelyre – amit az esőfigyelő.hu statisztikája is igazol –, és a teherforgalom is ki volt tiltva az utcákból, aminek köszönhetően vélhetően jelentős mértékben kisebb volt a kiporzás – vagyis az azbesztszálak kiszabadulása a kőzetből – egy szárazabb és forgalmasabb időszakhoz képest. A teherforgalmat egyébként pont ezen a héten visszaengedték ideiglenesen, augusztus 21-éig az ott építkezni kívánók érdekében – ami heves vitákat váltott ki a polgármester kedélyeket nyugtatni igyekvő csütörtöki posztja alapján.Volt egy márciusban készült, áprilisban közzétett mérés, amikor több mint harmincszoros határérték-túllépést mértek, ez volt az, ami az egész ügyet berobbantotta. Emellett elérhető egy május 5-ére dátumozott német nyelvű mérési eredmény is, amit az ausztriai ESW Consulting végzett az Oladi Plató négy helyszínén, miután a területen bevezették a kiporzás megelőzését célzó óvintézkedéseket (forgalomcsillapítás és locsolás). A mérések két helyszínen mérték a határérték másfélszeresét, egy helyszínen majdnem pont a határértéket, egy helyszínen pedig kevesebb mint annak felét mutatták ki. https://hvg.hu/kkv/20260709_azbesztszennyezes-interaktiv-terkep-lakossagi-bejelentes-greenpeacceElviszik vagy burkolják?Kérdéses még a mentesítés technológiája is. A kormányszóvivő a kérdést nyitvahagyta, Nemény András szombathelyi polgármester viszont arról beszélt a Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel múlt pénteken folytatott megbeszélése után, hogy az anyag elvitele mellett alternatív megoldások is felmerültek, például a lefedés. A lefedés súlyos kockázatot jelent, amivel kapcsolatban mind a Greenpeace, mind Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy az eredendően szervetlen kőzúzalék (az azbeszt ugyanis egy szilikátásvány) megfelelő feltételek mellett viszonylag egyszerűen ártalmatlanítható, ám máris nem lesz szervetlen, és bonyolítja a későbbi ártalmatlanítást, ha nyakon öntik bitumennel. Plusz az azbesztes kőzúzalék burkolása még nem garancia arra, hogy később nem repedezik fel a burkolat, és szabadulnak ki ismét az azbesztszálak. Ráadásul az ilyen helyeken minden további burkolatbontással járó munka – például a közművek cseréje, csőtörések javítása – a rendkívül szigorú azbesztkezelési előírások miatt hatalmas pluszköltséggel és -idővel járhat majd, ráadásul csak akkreditált kivitelezővel végeztethető el.A Greenpeace az azbesztes kőzúzalék kiporzását gátló kálcium-kloridos kezelés kockázataira is figyelmeztetett: félő, hogy a ragadóssá váló kötőanyagban felhalmozódó azbesztet az arra járó emberek ruházatukon, cipőjükön hazahordhatják, az otthonukban kiszáradó, és a helyiség levegőjében felgyűlő szennyezés nagyon súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz, és ebben az esetben is költségnövelő tényező a mentesítésnél az anyag kalcium-klorid-tartalma. Ezt az anyagot ugyancsak veszélyeshulladék-lerakóban lehetne elhelyezni, jóval drágábban, mintha „tiszta” azbeszttartalmú kőzúzalékról lenne szó. Az eddig napvilágra került intézkedésekből egyelőre nem világos, hogy a kormány mennyire teszi magáévá a Magyar Tudományos Akadémia még július elején közzétett ajánlásait. A javaslatok közül egyelőre úgy tűnik, megfogadják, hogymielőbb készüljön Magyarország területére azbeszttartalmú kőzúzalék-kataszter – legalábbis az azbeszttérkép elvárása erre utalhat;az érintett helyeken a mentesítés előtt, alatt és egy darabig utána is folyamatosan mérjék az azbesztkiporzás mértékét – ezt a mérések garantálása igyekszik megteremteni; határolják le a kritikus helyszíneket – ez több helyen megtörtént;vezessenek be a kiporzást csökkentő óvintézkedéseket – ilyenre is volt példa, bár Szombathelyen visszább léptek a héten;a gyorsan és a legkisebb költséggel kivitelezhető kárenyhítés a felporzás megakadályozása szilárd burkolat kialakításával – utalások vannak rá, hogy ez is felmerült lehetőségként, bár a későbbi kezelést bonyolítja és drágítja;felszedés esetén olyan technológiát alkalmazzanak, ami kiporzásmentesen, a lakosság kitelepítése nélkül távolítja el a kockázatos anyagot – erről is volt szó korábban.Az egyelőre nem látszik, hogy a többit mennyire fogadják meg. Olyanokat, mint hogybiztosítsanak lehetőséget beltéri mérésekre is a környéken élők számára;végezzék el az érintett lakosság egészségügyi kockázatbecslését;a döntések előtt végezzenek kockázatelemzést;az esetlegesen felszedett azbeszttartalmú kőzúzalékot nem indokolt veszélyeshulladék-lerakóban elhelyezni;önkéntes alapon sem indokolt az érintett lakosság képalkotó vizsgálatok által okozott sugárterhelése a szűrési jellegű általános diagnosztikai vizsgálatok során, dea kumulatív többlet-azbesztexpozíciót célszerű anamnézisként rögzíteni, és a későbbiekben esetleg felmerülő releváns panaszok esetében végezni a diagnosztikai vizsgálatokat;a közbizalom mielőbbi helyreállítása érdekében a teljes magyarországi közvélemény folyamatos és hiteles tájékoztatása a teljes kárenyhítés folyamán. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260606_burkolatba-kerult-azbeszt-egeszseg-kockazat-tudorak-azbesztozisNyitókép: Mitja Kobal / Greenpeace