Egészen döbbenetes hibák sorozata kellett ahhoz, hogy európai szinten példátlan környezetkárosítást kövessenek el Magyarországon osztrák bányák, jó eséllyel az ottani hatóságok segítségével. Ma még beláthatatlan, hogy mennyi ideig tart az azbeszttel szennyezett építőanyagok ártalmatlanítása, és mennyibe kerül majd.Ami még elképesztőbbé teszi a helyzetet: a Falter oknyomozó cikke szerint már 32 éve, 1994-ben is mérésekkel igazolták, hogy azbeszttel szennyezettek a mostani botrányban érintett bányák.Sőt, már 1933-ban, közel száz éve észlelték Rohoncon (Rechnitz), hogy magas az azbesztkoncentráció, derül ki egy 1981-es tanulmányból. 1979. április 15-én köbméterenként 3350 azbesztszálat mértek a levegőben. Az orvosok három ütemben, mindig kétéves időközönként összesen 300 rohonci lakost vizsgáltak meg szisztematikusan, kontrollcsoportként pedig Burgenland más településeiről 600 embert. Az eredmény: a rohonciak tíz százalékánál mellhártyaplakkokat találtak, ami az azbesztszálak belélegzésének tipikus következménye. A kontrollcsoportban senkinél sem.Az azbeszt éles mikroszkopikus rostjai nagyon veszélyesek belélegezve, rákos megbetegedéseket, tüdőfibrózist okozhatnak, de hatásukat sokszor csak hosszú, több évtizedes távon fejtik ki. Ezért is tilos az uniós jogszabályok alapján bármennyi azbesztet tartalmazó anyagot forgalomba hozni.A helyzet súlyosságát a Falter idézett cikke mutatja igazán: amikor 2025-ben a rumpódi (rumpersdorfi) bányában környezetvédelmi szakemberek mintát vettek, kiderült, hogy az összes minta azbeszttartalma 5 és 50 százalék között van.A kövek annyira szennyezettek voltak, hogy a bevont német laboratórium megtagadta a további vizsgálatot, mert nem voltak ilyen súlyos szennyezést kiszűrő védőeszközei.A Falter arra jutott, hogy a hatóságok hosszú évek óta tudtak a kőbányák valószínű azbesztveszélyéről. Ezt dokumentumok, szakvélemények és mérési jegyzőkönyvek bizonyítják. Ennek ellenére senki sem lépett.Ausztriában igen lassan indultak meg a hivatalos vizsgálatok, és egyelőre sem az érintett hivatalok, bányatársaságok, sem az osztrák állam nem kért bocsánatot, nem ajánlott sem anyagi, sem műszaki segítséget a kárelhárításban. Magyarországon Nemény András szombathelyi polgármester április 14-i feljelentése nyomán legalább ismeretlen tettes ellen megkezdődhetett a nyomozás.Magyar Péter miniszterelnök bécsi találkozóján is kiemelt téma volt az azbesztbotrány. Christian Stocker kancellárral abban állapodtak meg, hogy közös bizottság kezdi az ügyet vizsgálni. Ezt megelőzően nem adtak megfelelő információt az osztrák hatóságok, ahogy arra a Greenpeace és a szombathelyi városvezetés is felhívta a figyelmet.Az osztrák közszolgálati tévé, az ORF beszámolója szerint Magyar Péter utalt arra is, hogy jó eséllyel korrupciónak kellett az ügy hátterében állnia. Az azbesztügy kapcsán nem jó előjel, hogy ritkán van súlyosabb következménye a korrupciónak nyugati szomszédunknál: általában bizottságok felállításával, körülményeskedéssel nagyon hosszan elhúzzák a nyomozást, míg akár egy évtizeddel később már senki nem emlékszik az ügyre, amikor vagy felmentést, vagy rendkívül enyhe, sokszor felfüggesztett büntetést szabnak ki. Egy korábbi cikkünkben ezt a folyamatot részletesen is bemutattuk.Ebben a cikkben a fontosabb tények áttekintésén túl bemutatjuk, hogy milyen szerepet játszottak az osztrák kavicsszállítások a hazai építőiparban; mely bányák és vállalatok érintettek, és mekkora összeget kereshettek ezzel az osztrák szereplők.Tudatosan szennyező bányák?Az osztrák–magyar határ közelében feltárt azbesztszennyezési ügyekről a Telex a Greenpeace Magyarország és Ausztria beszámolói alapján közölt részletes cikket. A környezetvédelmi szervezet tényfeltárása alapján egy elég egyértelmű mintázat rajzolódik ki: a probléma gyökere több, Burgenland tartományban működő osztrák kőbányához köthető, amelyekből azbeszttel szennyezett kőzúzalék kerülhetett ki, és ezt az anyagot főként útépítésekhez használták fel, jelentős részben Magyarországon.A Greenpeace szerint a hatóságok már legalább 2011 óta tudták, hogy a bányák azbesztet tartalmazó kavicsot és követ hoznak forgalomba, mégsem történt idejében átfogó lezárás vagy szennyezéskezelés, ami lehetővé tette, hogy a zúzalék hosszú éveken át forgalomba kerülhessen.Az európai uniós szabad piacon keveset tehet a forgalmazó, a beszerző, ha más uniós országból vásárol építőipari terméket: ha az adott ország hivatalai kiállítják a termékről a certifikációt, hogy megfelel a jogszabályoknak, akkor ezt el kell fogadni. Az osztrák bányák pedig az eset kirobbanása után a Greenpeace támadására összpontosítottak, jogi lépéseket helyeztek kilátásba.*A szóban forgó lobbicsoport úgy tűnhet, mintha egy széles körű bányászati szövetség lenne – de még honlapja sincs. Az interneten elérhető információk szerint az érintett bányák PR-akciójáról lehet leginkább szó.Magyarországon akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a lakosság széles rétegeit érinti a probléma, amikor a Greenpeace 2026 elején több helyszíni vizsgálat során – például Bozsokon és más Vas vármegyei településeken – kimutatta, hogy az utakban és közterületeken használt anyag jelentős arányban azbesztet tartalmazott.A hatósági mérések szerint Szombathely egyik érintett városrészében az útfelület olyan mértékben szennyezett volt, hogy a levegőben az azbesztkoncentráció a határértékek többszörösét is elérhette, ami már akut közegészségügyi kockázat. A Greenpeace szerint a problémás anyagok osztrák bányákból származó zúzalékhoz köthetők, és több magyar település útburkolatába is beépülhettek.A civil szervezet szerint több szinten is hiba történt. Egyrészt az osztrák bányák üzemeltetésében és ellenőrzésében, mivel a szennyezés ismert volt, mégis folytatódhatott az anyag kitermelése és forgalmazása.Másrészt a környezetvédelmi és bányafelügyeleti hatóságok részéről is késlekedés volt tapasztalható, mert a teljes feltárás és tiltás csak évek múltán történt meg, miközben az anyag már rég kikerült a piacra. A Greenpeace álláspontja szerint ez rendszerszintű ellenőrzési hiányosságokra utal, nem egyedi hibákra.A szennyezés mértékét illetően a pontos volumen még nem ismert, hosszú évek alatt lehet csak feltárni. Ennek fontos kiindulópontja lehet Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése, amelyből – a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adatai alapján – kiderült, hogy 2015 óta milyen magyarországi címekre szállítottak a szóban forgó négy osztrák bányából. A képviselő oldalán a teljes lista itt érhető el, és ebből térképes vizualizációt is készített. Ez alapján látszik, hogy kisebb mennyiségben Budapestre, a főváros környékére és a Duna–Tisza közére is érkezett anyag az osztrák bányákból.A károk felszámolása valószínűleg sok tízmilliárd forintba kerül majd. Ahogy a Zöld Válasz podcastadásában Litkai Gergely vendégeiként Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő és Simon Gergely vegyianyag-szakértő részletesen bemutatták, csakis a beépített anyag szakszerű visszagyűjtése lehet a hosszú távú megoldás.Százmilliárdos kő- és kavicsimportAz építőiparban felhasznált kő és kavics importját a külkereskedelmi adatbázisok alapján lehet nyomon követni. Az 1998-ig visszakereshető adatok szerint különösen az elmúlt évtizedben lódult meg ennek az építőanyagnak az importja. Míg a kétezres években évi 200 ezer tonna körül alakult a behozatal, 2008-ban rekordot döntött 800 ezer tonnával. A következő megugrás 2014-ben volt, 1,3 millió tonnára. 2018-ban már 3,6 millió tonna volt a behozatal.Az alábbi grafikonon nemcsak a mennyiség, hanem az értékek is követhetők. A kétezres években alig 1-2 milliárd forint volt az import, 2018-tól már évi 8-10 milliárd forint környékére nőtt.1998 és 2025 között 2,8 millió tonna követ és kavicsot szállítottak osztrák bányákból Magyarországra, így óriási feladat ennek a felhasználását ellenőrizni. Ausztria adta a több évtizedes hazai behozatal 12 százalékát, ennél többet csak Romániából (45 százalék) és Szlovákiából (25 százalék) hoztak be Magyarországra. Összességében az elmúlt 27 évben mai árakkal számolva 257 milliárd forint volt a hazai kő- és kavicsimport, ennek 30 százaléka az osztrák behozatal.Nem elhanyagolható üzlet ez: az elmúlt közel három évtized alatt 34 milliárd forint bevételre tettek szerint az osztrák bányák a magyarországi exportjukból.Mai árakon számolva 77 milliárd forintot kasszíroztak az osztrák exportőrök a Magyarországra eladott kő- és kavicsértékesítésen.A hazai kitermelésről csak rövidebb időtávra érhető el adat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság éves jelentéseiben. Ráadásul csak köbméterben érhető el a kitermelt építőipari kavics mennyisége, amit így nem lehetne az importtal összevetni. Nagyságrendileg azonban 1500-1800 kilogramm egy köbméter kavics tömege, becslésünkben 1600 kilogrammal számoltunk.Jól látható, hogy az importnak aránylag kis szerepe van a magyar piacon: a számított hazai felhasználás (import plusz hazai termelés) 4-10 százalékát adta az import.Az osztrák import szerepe összességében marginális, az utóbbi években alig 0,3-0,8 százalékát adta a hazai kő- és kavicsfelhasználásnak, így ezt a forrást átmenetileg akár ki is lehetne tiltani a hazai piacról. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hétfőn az ATV-ben arról beszélt, hogy négy osztrák bányát már bezártak, az ötödikben járt, és a tulajdonos vállalta, hogy nem ad el követ Magyarországra. (Az ötödik vélhetően a rohonci bánya, de ott még csak feltételezés az azbesztszennyezettség.)Orbán Győzőénél is nagyobb osztrák bányatársaságokAz osztrák Greenpeace alapos tényfeltárása nyomán ismert, hogy mely bányák érintettek az azbesztbotrányban. A négy bányát három cég üzemeltette bezárásukig:Pörgölény (Pilgersdorf): Zöchling Co.Szalónakhuta (Glashütten bei Schlaining)/Rumpód (Rumpersdorf): Klöcher Baugesellschaft m.b.H.Borostyánkő (Bernstein): Hermann Mayer Sand- und Schottergewinnung Gesellschaft m.b.H.Pöszöny (Badersdorf): Klöcher Baugesellschaft m.b.H.Orbán Győző kőbányája is eltörpül az osztrák azbesztbotrány cégei mellett. Míg a gánti Dolomit Kft. 6,5 milliárd forint árbevételt ért el 2024-ben, a négy érintett bányát üzemeltető cég nagyságrendileg 90 milliárd forintot.A burgenlandi bányák évi 1,2 millió tonnát termeltek ki, ezek java része az érintett helyszínekhez köthető. Ez az osztrák éves 25,8 millió tonnás kitermelésnek csak kisebb része ugyan, de feltehetően ebből származik a magyarországi, évente nagyságrendileg 150 ezer tonnás osztrák import jelentős része.Pontosabb adatot azért sem tudunk, mert a vállalati transzparencia igen gyenge Ausztriában, az árbevételt például nem kötelező közzétenni (ezért is hiányosak ezek az adatok az alábbi grafikonon). Már az is nagy előrelépés a korábbi évek szinte teljes titkolózása, illetve csak igen költségesen elérhető adatai után, hogy egyáltalán láthatunk valamit a cégek gazdálkodásából.Ausztriában inkább a bruttó eredményt szokták a cégek megadni, ami tulajdonképpen az anyagköltséggel csökkentett árbevétel. Ha ezt vesszük, ez is akkor 37 milliárd forint volt a három érintett cégnél 2024-ben. A forgalom pedig ez alapján nagyjából 100 milliárd forint körülire tehető.A három vállalat – amelyek az elérhető információk alapján többségében építőipari tevékenységet végeznek, azaz nem csak bányásznak – éves 1-2 milliárd forintos adózott eredménye nem magas. A Hans Zöchling GmbH még kisebb veszteségeket is elszenvedett az elmúlt években. Az 1-2 százalékosra becsülhető profitráta pedig igen messze van az Orbán-bánya 40 százalékától.A cégek azonban így is kivehetnék részüket a károk helyreállításából, mivel a saját tőkéjük értéke 6,6 milliárd forint volt 2024 végén.Megkerestük mind a három érintett társaságot, hogy kívánnak-e bocsánatot kérni az azbesztszennyezés miatt, milyen segítséget ajánlottak fel eddig a magyarországi azbesztszennyezés kezelésére, látják-e saját büntetőjogi vagy erkölcsi felelősségüket, kívánnak-e anyagi kompenzációt, támogatást nyújtani az érintett önkormányzatoknak és lakosoknak.Azt is megkérdeztük, hogy hogyan nem tűnt fel nekik évtizedekig, hogy azbeszttel szennyezett alapanyagot bányásztak, de egyikük sem válaszolt.Az osztrák nagykövetség a külügyminisztériumhoz irányított, onnan csak elküldték a Magyar–Stocker-sajtótájékoztató linkjét. Az esemény hivatalos összefoglalójába be se került az azbesztügy. A osztrák környezetvédelmi tárca pedig nem reagált kérdéseinkre.