A soproni Tőzike utca 2026. május 17-én, az utcában azbeszttartalmú kőzetet azonosítottak – Fotó: Filep István / MTIÓriási kihívás annak felkutatása, hogy hova juthatott a szennyezett osztrák kő- és kavicsszállítmányokból. Németh Martin büki önkormányzati képviselő adatkérése alapján látható, melyik évben hova jutott el az érintett bányákból kitermelt építőanyag a NAV elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerének (ekáer) adatai szerint.Számokban: a külkereskedelmi adatbázissal összehasonlítva megbecsülhető, hogy az Ausztriából érkezett kő- és kavicsimport mekkora része lehetett szennyezett: 2015 és 2025 között az Ausztriából behozott kő- és kavicsszállítmányok négyötöde az azbesztbotrányban érintett, azóta bezárt burgenlandi bányákból származott.Az ekáer adatai alapján ugyanebben az időszakban 1,2 millió tonna követ és kavicsot szállítottak a jelenleg nem működő burgenlandi bányákból Magyarországra.Az egyes években az eltérést az import és a kiszállítás között adminisztrációs különbségek és az alapanyag felhasználás előtti tárolása is okozhatja.Igen, de: időközben Németh Martin a rohonci bányával kapcsolatos adatokat is beszerezte. Az ekáer adatai szerint onnan a szóban forgó 11 év alatt több mint 493 ezer tonna kő és kavics érkezett Magyarországra.A fentiek alapján feltűnő, hogy ezzel az összesen öt bánya ekáerben szereplő mennyisége már meghaladja azt, ami a külkereskedelmi adatbázisban látszik. Ennek valószínűleg adminisztrációs hiányosságok lehetnek az okai.Felülnézet: a rohonci bánya azbesztszennyezettségi érintettsége idehaza egy kőszegi bejelentés alapján merült fel, de ez kevésbé látszik egyértelműnek, mint a másik négy bánya esetében. A rohonci kitermelés leállításáról nem is jött hír.Egy mosonmagyaróvári, a rohonci bányából Magyarországra kőzetet importáló vállalat a Kisalföld című lapnak azt nyilatkozta, hogy az onnan származó anyagokkal nincs probléma.Miért fontos ez? Óriási feladat a szennyezés feltárása és felszámolása, ehhez első lépésként meg kell találni minden érintett kiszállítási és felhasználási helyet. Mint a fenti adatok mutatják, érdemes lehet minden Ausztriából érkezett kő- és kavicsszállítmány esetén gyanakodni, főleg akkor, ha fennáll a kiporzás veszélye.Tágabb kontextus: az azbeszttel szennyezett bányák veszélyét mutatja, hogy Ausztriában a járások szintjén is kimagasló a kitermelésben érintett dél-burgenlandi területen a mellhártyadaganatos megbetegedések aránya.Reakció: a négy bezárt bánya közben ellentámadásba ment át Ausztriában. Az ARGE Naturgestein nevű, a négy osztrák kőbányát magába foglaló szervezet szerint a bányáikról szóló jelentések jogsértően kerültek civil szervezetekhez és a sajtóhoz, ezért feljelentést tett.A bányákat a tulajdonosaik ismét meg akarják nyitni, a Kurier című lap szerint már augusztusban dönthetnek arról, hogy a cégek megkezdhetik-e ismét a működésüket.Mi következik? Idehaza a kormány tegnap jelentette be, hogy 3 milliárd forintos alapot hoz létre, ebből azok a települések kaphatnak majd forrásokat mentesítésre, amelyek azbeszttérképpel rendelkeznek, és garanciát vállalnak arra, hogy rendszeresen mérik a határértéket, és erről három havonta jelentést adnak a kormánynak.