Egyre melegebb van bolygónkon, és ez nem csupán kellemetlenségeket jelent, hanem ijesztő mellékhatásokkal is jár. Befolyásolja például a rizstermelést, ami azért aggasztó, mert milliárdnyi ember napi ételéről, kalóriabevitelének fő forrásáról van szó. Elterjedtsége ellenére ez a növény meglehetősen kényes, erősen függ a vízellátástól és érzékeny a klímaváltozásra (aszály, áradás, hőhullámok).Egy új amerikai kutatás szerint a klímaváltozás miatt a rizstermesztő régiók hőmérséklete magasabb lesz, mint amelyen a rizst az elmúlt 9000 évben termesztették – írja a Live Science. A felmelegedés 5000-szer gyorsabban halad annál, mint ahogyan a rizs valaha is fejlődött az evolúciója során. A növény elérheti a „termikus határát”, azaz azt a pontot, amelynél már nem tud alkalmazkodni a mind melegebb napokhoz.Bár a rizs hőkedvelő növény, azonban a fotoszintézis 40 Celsius-fok körül leáll, és a túl sok meleg befolyásolhatja a pollen életképességét és a szemek növekedését. Ráadásul vízigényes növényről van szó, így a nedves és száraz évszakok eltolódása is problémát jelent, akárcsak a tengerszint emelkedése, mivel az alacsonyan fekvő rizsföldeket eláraszthatja a sós víz, ami elpusztíthatja a növényt. Összességében tehát nem az történik, hogy „kicsit kevesebb terem”, hanem az, hogy bizonyos hő- és vízviszonyoknál a növény biológiailag lekapcsol. https://hvg.hu/tudomany/20250526_rizs-genetika-evolucio-dns-oroklodesA kutatók szerint a rizstermesztés azokra a helyekre korlátozódott, ahol az éves átlaghőmérséklet 28 Celsius-fok alatt van, és a meleg évszakban is átlagosan 33 Celsius-fok alatt marad a maximális hőmérséklet. Ez viszont most folyamatosan változik. Igaz, a klímaváltozás felmelegítheti azokat a régiókat, ahol eddig éppen a „hűvös” miatt nem tudtak rizst termelni, viszont a rizsföldeket évszázadok alatt építették fel, és nem lehet „csak úgy felszedni és elszállítani” – mondja Nicolas Gauthier, a Floridai Természettudományi Múzeum antropológusa és földrajztudósa.A mostani kutatás nem azt mondja, hogy a rizs „véget ér”, hanem azt, hogy alkalmazkodni kell, nem lehet várni az evolúcióra. Milyen megoldások lehetnek (leszámítva a termesztési zónák északabbra tolását)? Például nemesítés és genetikai fejlesztés (hőtűrő fajták), illetve technológiai vízgazdálkodás. Viszont mindegyik ugyanazzal a problémával küzd: a klíma gyorsabban változik, mint ahogyan a mezőgazdaság át tud szerveződni. Ebben az értelemben pedig a rizs stratégiai növény, nem helyettesíthető könnyen. Ha a termelési zónák eltolódnak, az nem csak agrárkérdés, hanem geopolitikai és társadalmi üggyé is válik.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.