Mikrobiális struktúrákat fedeztek fel a dél-koreai kutatók az ország egyetlen becsapódási krátere, a Hapcshon-kráter alatt – számolt be róla az Interesting Engineering. A felfedezés magyarázatot adhat arra, hogy egykoron hogyan teremthettek kedvező feltételeket az ősi élet számára az aszteroida becsapódások.A Koreai Földtudományi és Ásványi Erőforrások Intézetének (KIGAM) kutatói a vizsgálat során sztromatolitokat találtak a kráterben. Ezek a mikrobiális közösségek által alkotott réteges képződmények, és a Földön a jelenleg ismert légrégebbi jelei az élet jelenlétének.A kráter északnyugati részén talált képződmények átmérője körülbelül 10-20 centiméter volt, és úgy tűnik, jóval a becsapódás után alakultak ki. Elhelyezkedésük és kémiai összetételük arra utal, hogy egy meleg hidrotermális tóban keletkeztek, amelyet az aszteroida becsapódása hozott létre. Az eredményeket a Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban publikálták a kutatók.A tanulmány szerint a kráter 42 000 évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy aszteroida csapódott a Földnek. A korábbi vizsgálatok már kiderítették, hogy a területen korábban egy tó volt, ami segített megőrizni a becsapódás nyomait. https://hvg.hu/tudomany/20231001_hold_foto_sotet_oldal_shackleton_krater_shadowcam_vizjegA mostani vizsgálat szerint az esemény nemcsak a krátert hoztak létre. Az ütközés megrepeszthette a kérget, ami hidrotermális rendszert hozott létre. Ez melegíteni kezdte a talajvizet és a tavat is. Az ilyen tavak képesek arra, hogy mikrobiális ökoszisztémát tartsanak fenn. Az elképzelést a geokémiai elemzés is alátámasztotta.Emellett a radiokarbonos kormeghatározás azt mutatta, hogy a sztromatolitok nagyjából 23 400 és 14 600 évvel ezelőtt keletkeztek, ami arra utal, hogy a hidrotermális tó a becsapódás után több tízezer évig fennmaradhatott. A kutatók szerint ez az első átfogó bizonyíték arra, hogy a sztromatolitok az aszteroidák becsapódása által létrehozott hidrotermális tavakban alakulhatnak ki.A megállapítás túlmutat a földi életen. A sztromatolitok az élet legrégebbi ismert leletei közé tartoznak, amelyek legalább 3,5 milliárd évvel ezelőtt már jelen voltak a Földön. Sokat fotoszintetikus mikrobák, például cianobaktériumok hoztak létre, amelyekről úgy vélik, hogy hozzájárultak a Föld nagy oxidációs eseményéhez körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt.A kutatók úgy vélik, hogy a földi becsapódások helyszínei sokáig oxigéntermelő „oázisok” lehettek, ahol az ilyen baktériumok élhettek és szaporodhattak.Mivel a korai Mars felszínén valószínűleg krátertavak és becsapódások által vezérelt hidrotermális rendszerek voltak jelen, így a kutatók szerint érdemes lenne ezeket megvizsgálni, hogy kiderüljön, volt-e élet a vörös bolygón.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.