Államosítás, a magántulajdon elleni proli támadás lenne a KEKVA-k beszántása? Hogy fogja ellenőrzés alá vonni a Tisza-kormány a NER óriásalapítványait? Milyen mozgástere marad az MCC-nek, miért nem mennek inkább Strasbourgba? Mi lesz így a modellváltó egyetemekkel? A Tisza első alaptörvény-módosítása, ami után a NER szürke eminenciása konfrontáció helyett inkább tárgyalni szeretne.

A NER-es vagyonjuttatások fő kedvezményezettjei a Mészáros- és Tiborcz-birodalmak mellett azok a KEKVA-alapítványok voltak, amelyekbe egy sor állami feladatot szerveztek ki, párhuzamos, de a köz számára már nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok Fidesz-közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került ezekhez a „közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő” alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL - Új Európa Alapítványa is ebben a konstrukcióban működött.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet fõigazgatója a MOL Campusban

Fotó:

MTI Fotószerkesztõség/Hegedüs Róbert/MTI/MTVA