A Lakmusznak nyilatkozó szakértők szerint a mostani Alaptörvény-módosítás után a KEKVA-k vagyona megmarad, így az Orbán-kormány által szétosztott 30 százaléknyi Mol-tulajdonrész is. Ugyanakkor az államnak így is van beleszólása a Mol működésébe. Május 20-án a Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István beterjesztett egy alaptörvény-módosítási javaslatot a KEKVA-alapítványok államosításáról. A Tisza első, egyébként 16. alaptörvény-módosítás javaslata értelmében úgy változik meg az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése, hogy a KEKVA-k alapítói jogait az állam visszaveszi, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány, ezzel akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat. „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon" - áll a törvényjavaslatban. Azonban ez még nem vonja magával azt, hogy az alapítványokhoz kiszervezett vagyonelemek, részvények automatikusan visszakerülnek az államhoz. A Lakmusznak több szakértő arról számolt be, hogy a törvényjavaslat még nem dönt a KEKVA-k végleges sorsáról.A Tisza Párt választási programja tükrében ez nem meglepő, ebben arról írnak, hogy megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modellt és visszaveszik a korábban állami tulajdonú vagyonelemeket, de a párt politikusai egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adtak ennek részleteiről. A modell és maguk az alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok a törvénymódosítás értelmében visszakerültek az államhoz, így a megszüntetés is az ő kezükben lesz, a jogutód pedig a magyar állam lesz. Az előző kormány 2021-ben hozta létre a KEKVA-modellt, amivel közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki a modellváltó egyetemeket és egyéb állami feladatokat Fidesz-közeli személyekből álló kuratóriumokkal az élen. Ennek a folyamatnak a rész az is, hogy a magyar állam Mol- és Richter-részvényeit is különböző alapítványoknak ajándékozták, ezzel lemondva az osztalékról és a részvények után járó szavazati jogról a cég ügyeiben. Magyar Péter a választás előtt azt mondta, az állam vissza fogja venni a KEKVA-ként működő Matthias Corvinus Collegiumnak (MCC) kormányrendelettel kiadott Mol- és Richter-részvényeket, Tarr Zoltán nyilatkozata szerint mindezzel a Tiszán belül külön munkacsoport foglalkozik. (Akkor úgy látta, kétharmad nélkül a tulajdonosi struktúrát nehéz lesz megváltoztatni.) Arról is eltérő álláspontokat fogalmaztak meg tiszás politikusok, mi a tervük a Mollal, a tőzsdei cég működésébe jelenleg mekkora befolyása van a formailag egyébként csak kis tulajdonrésszel rendelkező államnak, miközben a nagy részvényesek között három állam által létrehozott KEKVA-t is találunk. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter még a miniszteri meghallgatásán a Mol állami tulajdonrészének privatizálására, feldarabolására vonatkozó fideszes képviselői kérdés után beszélt erről a témáról: „Tehát ez nem a magyar állam feladata és nem is a lehetősége, és nem is a szándéka vagy terve, hogy a Mol tevékenységét bármilyen szinten, ilyen szinten befolyásolná, hiszen ez nem a mi döntésünk. A döntése a tulajdonosoknak, a részvényesek képviselőinek van, akik ebben a nyitott részvénytársaságban tulajdonnal rendelkeznek.” Kapitány válasza szerint tehát a Mol nem egy állami vállalat, amiben ugyan van benne állami tulajdon, de nem meghatározó mértékben. Hozzátette, hogy nekik az a céljuk, hogy a Mol továbbra is jól működjön és a magyar energiaellátást is szolgálja ez a tevékenység. „Még kormányra kerülés előtt találkoztunk a Mol képviselőivel és azt gondolom, hatékonyan fogunk tudni együttműködni velük” – fejezte be az új gazdasági miniszter a gondolatmenetét. Ebben a cikkben tisztázzuk: Mit lehet tudni a Mol állami és KEKVA-tulajdonrészeiről? Jelenleg milyen lehetőségei vannak az államnak beavatkozni a cég ügyeibe?Hogyan kerülhetnek vissza tisztán állami kézbe a tulajdont biztosító részvények? Mol-részvényekA Mol nyilvános részvénytársaság formában működik, a cég részvényeit, vagyis tulajdonrészeit befektetők vásárolhatják meg. A Molnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) februári adatai szerint 61,56 százalék a közkézhányada, vagyis a cég ekkora része van olyanoknál, akik 5 százaléknál kisebb tulajdonrészt birtokolnak, ők a kisbefektetők. A BÉT róluk nem közöl információkat, csak az 5 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező részvényeseket publikálja név szerint. Jelenleg öt ilyen részvénytulajdonosa van a Molnak. Az öt nagy befektető közül három tulajdonos teljes egészében vagy részben az államtól kapta a Mol-részvényeit: a MOL-Új Európa Alapítvány, a Maecenas Universitatis Alapítvány, és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. Mindhárom KEKVA.Mégpedig abból a részvénycsomagból kapták, amit a kormány 2011-ben vett meg, a Mol ötödét megszerezve, Ez a tulajdonrész később több mint 25 százalékra bővült. Ennek tíz évvel későbbi, 2021-ben történt magánalapítványokba való kiszervezése azt jelentette, hogy megszűnt fölöttük az adófizetői kontroll. (Erre a folyamatra, a felsőoktatásban végbement kiszervezések miatt is, sokszor „kekvásításként” hivatkozott a sajtó és a köznyelv.) Schmidt Máriától Hernádi Zsoltig A 2019-es vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben már külön tárgyalták a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, majd 2021-ben külön törvényben alkotta meg a Fidesz-KDNP a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”, a KEKVA fogalmát. Ezekre az új típusú alapítványokra külön szabályok vonatkoznak, az államtól kapott vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.A legnagyobb hazai részvényes jelenleg a MOL-Új Európa Alapítvány (MÚEA) 10,49 százaléknyi tulajdoni hányaddal. 2021 márciusában a magyar állam Mol-részvényeinek jelentős részét ebbe az alapítványba szervezték ki egy rendelettel. A cél elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása volt a MÚEA-n keresztül. A MÚEA a részvények mellett kapott 600 millió forint kezdeti tőkét is, 300 millió állami, 300 millió molos pénzt. A kormány és a Mol közös alapítványa öt évvel ezelőtti alapítása óta rengeteg pénzt osztott szét többek között a határon túli fociklubok, a szintén Mol-részvényes MCC és Novák Katalin Családpárti Alapítványa között. Az alapítvány ugyan hirdet nyílt pályázatokat, többségében azonban egyedi kérelmekről döntenek.A pénzek szétosztásáról egy többségében Fidesz-közeli figurákból álló, ötfős kuratórium dönt. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, fideszes rendezvények rendszeres vendége. Az alelnök Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja. Tag még Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd volt kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Bacsa György a Mol Csoportszintű Stratégiai Ügyvezető Igazgatója, az Igazgatóság tagja, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója. Forrás:molujeuropaalapitvany.huA holtversenyben második legnagyobb részvényes a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 10 százalékos részesedéssel. Ez a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésével megbízott közérdekű alapítvány, az alapítványt felügyelő kuratórium elnöke elnöke Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, ráadásul ennek a kuratóriumnak a tagjai között is megtalálható Bacsa György. Az alapítvány már a 2019-es megalapításakor a magyar államtól kapott 270,5 milliárd Mol- és 109,5 milliárd forint értékű Richter-részvényt. Szintén 10 százalékos részesedése van a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak (MCC). A közérdekű alapítvány által működtetett MCC már 1996 óta létezik, de komoly vagyonosodásuk 2020-ban kezdődött: az év elején történt más ingóságok átruházása mellett egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t akkoriban fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Ezeknek az ajándékoknak a teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. 2020 második felében a Tihanyi Alapítvány Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. (Az MCC vagyonosodásáról legátfogóbban a Telex írt 2023-ban.) A KEKVA-kon kívül két, együtt közel 8 százalékos Mol-munkavállalói részvénycsomagot látunk a 5 százalék feletti tulajdonrészeket birtoklók között. Ez a Mol munkavállalóinak részvényeit kezelő MOL Nyrt. KMRP Szervezet 2021-1 és MOL Nyrt. KMRP Szervezet 2021-2, amelyek ketten együtt 7,95 százalékot birtokolnak. További tulajdonos az OTP Bank, 5,43 százalékos tulajdonnal. A tulajdonosi struktúráról a Mol weboldala alapján még azt tudjuk, hogy a külföldi befektetők további 28,94 százalékot, hazai intézményi befektetők 10,98 százalékot, hazai magánszemély befektetők pedig 6,14 százalékot birtokolnak.