2019 óta nem volt Star Wars-film a mozikban, és most megérkezett: naivan azt hihetnénk, hogy ez olyan dolog, amivel kapcsolatban hosszas kritikában lehet majd értekezni irányváltásokról, újragondolásokról vagy épp hatalmas baklövésekről. Arra viszont senki sem gondolt, hogy túl sok mondanivaló nincs: gyakorlatilag majdnem az utolsó betűig be lehetne ide másolni A mandalóri harmadik évadának kritikáját, és ez mindent elmond A mandalóri és Groguról. Kritika.
A 2010-es években feltámasztott és egyből mindent elárasztó Star Wars-tartalmakról már lapunk is leírt mindent, amit csak lehetett. A harmadik trilógia finoman szólva is megosztotta az embereket, a Zsivány Egyesen kívül kifejezetten rühellték a szériát, ez persze nem akadályozta meg a Lucasfilmet abban, hogy alapanyagot adjanak a merchgyárnak, inkább csak irányt váltottak: a kisképernyővel próbálkoztak, és ez be is vált.
Az Andor például úgy tudott mesélni a diktatórikus berendezkedésekről, hogy az nemcsak Star Wars-viszonylatban volt dicséretes. Nem sokkal előtte ebben a megköpködött miliőbe érkezett A mandalóri, amiben az volt a legjobb, hogy úgy volt a legélvezhetőbb Star Wars-termék, hogy végre nem ragaszkodott körömszakadtáig az ezerszer bejáratott panelekhez.
