„Mérföldkő a felvidéki magyarság jogvédelmében!” – jellemezte a szlovák alkotmánybíróság két nappal ezelőtti, a földelkobzások egyik ügyében hozott döntést Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Tarr így foglalta össze a bíróság határozatát: „A szlovákiai Alkotmánybíróság döntött: Bosits Miklós magyar állampolgár és társai megtarthatják a Szlovákiában örökölt családi erdejüket. Ezzel egy 17 éve húzódó, méltatlan kálvária zárul le, de a valódi áttörés még várat magára.”A szlovákiai Denník magyar kiadása, a Napunk bővebben is beszámolt az ítéletről hétfőn. A lap szerint eleve ez volt az első olyan per, amiben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elismerte, hogy zajlanak a Beneš-dekrétumokból kiinduló tulajdonjogi perek az országban. A kassai székhelyű alkotmánybíróság április 23-án döntött Bositsék ügyében, a határozat szlovákul itt található, a földelkobzásokról pedig itt írtunk bővebben.A Napunk szerint szlovák kormánytagok az utóbbi időszakban többször beszéltek arról, hogy nem zajlanak a dekrétumok alapján földelkobzások. A Bosits-ügy a lap szerint azonban ennek ellenkezőjét bizonyítja. A családi erdőt először 1946-ban akarta elkobozni a csehszlovák állam a németek és magyarok kollektív világháborús felelősségére hivatkozva, de végül nem lett átírva az ingatlan az államra. A kommunizmus bukásakor, 1989-ben visszaigényelték az ingatlant Bositsék, ezt 2000-ben vehették birtokba. 2009-ben bejelentkezett érte a Erdőgazdálkodási Vállalat (Lesy SR), arra hivatkozva, hogy 1946-ban elkobozták tőlük a területet.Végül per lett az ügyből, de első- és másodfokon is Bositsék nyertek, mire beszállt az ügyészség, és a Legfelsőbb Bíróságra került az ügy. Az új eljárást rendelt el, ekkor fordultak Bositsék az EJEB-hez, ami igazat adott nekik, szerintük a főügyészi beavatkozással az állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Közben első- és másodfokon másodszorra is a magyar családnak adtak igazat, de az erdőgazdálkodási vállalat ismét a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Az ismét ellenük döntött, mire az Alkotmánybírósághoz fordultak, ami nekik kedvezően döntött. Szlovákiának ugyanis végre kell hajtania az EJEB határozatait. Így ismét a Legfelsőbb Bíróságnál pattog a labda.Fontos megjegyezni, hogy az alkotmánybíróság nem a dekrétumokról és azok alkalmazásáról döntött. Tarr Zoltán szerint sem lett precedensértékű az ítélet, „a bíróság megkerülte az igazán érzékeny kérdést, és nem vizsgálta, hogy el lehet-e ma venni valakitől a földjét kompenzáció nélkül pusztán azért, mert az, akitől örökölte – a nagyapja vagy a nagyanyja – magyar volt”. Tarr szerint a tulajdonhoz való jog mindenkit megillet, és „az etnikai alapú tömeges földelkobzások emberek ezreinek sértik a jogait, valamint az etnikai diszkrimináció tilalmát”, és az EU alapjogait is.Tarr említést tett arról is, hogy az Európai Parlament megszavazott szerdán egy határozatot, ami felhívja a szlovák kormányt, hogy szüntesse be a dekrétumokon alapuló, az ott élő kisebbségeket sújtó földelkobzásokat, valamint vonja vissza a tavaly decemberben elfogadott törvényt, ami akár fél évig terjedő börtönnel is büntetheti a Beneš-dekrétumok kritizálását.Miközben a más nemzetközi ügyekben rögtön hangosan tiltakozó Orbán-kormány próbálta kerülni a nyílt konfrontációt az európai színtéren szövetségesüknek tartott Ficóval, Magyar Péter már a kampány során azt ígérte, ha a Tisza Párt kormányra kerül, akkor a lehető legerősebb diplomáciai választ fogja adni a felvidéki magyarokat tavaly év vége óta börtönnel fenyegető új szlovák jogszabályra. Ebből azóta sem engedett, erről itt írtunk bővebben.