A magyar állam megsértette a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogát, amikor sorozatos időhúzással, késlekedéssel lehetetlenítette el a sztrájkjog gyakorlását – mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) május 12-én. Az ügy még 2019-ben kezdődött, amikor a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közösen sztrájkot hirdetett a szociális dolgozók bérrendezéséért és munkakörülményeinek javításáért.Mivel a sztrájk a lakosság alapvető szükségleteinek biztosítását érintette – hiszen a szociális területen dolgozók létfontosságú feladatokat látnak el –, a munkáltatónak (ebben az esetben a magyar államnak) és a munkavállalónak meg kell állapodnia a „még elégséges szolgáltatásról”, azaz egy minimális ellátás biztosításáról a sztrájk idejére. A SZÁD és az MKKSZ akkor közösen terjesztettek elő egy erre irányuló javaslatot, a kormány azonban ahelyett, hogy előállt volna saját javaslatával, visszaküldte a szakszervezetek ajánlását, és újat kért. Arról viszont nem mondott semmit, hogy milyen javaslatot volna hajlandó támogatni. Emiatt a szakszervezetek 2020 februárjában bírósághoz fordultak, és bár első- majd másodfokon veszítettek, a Kúria végül igazat adott nekik. A Kúria ítélete csak 2020 decemberében született meg, jóval azután, hogy a szakszervezeti dolgozók sztrájkoltak volna, így a munkabeszüntetést végül meg sem tartották a kormányzat időhúzása miatt. https://hvg.hu/itthon/20240925_Strasbourg-birosag-EJEB-sztrajkjog-kiuresitese-pedagogusokVégül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a SZÁD az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ott pedig nemrégiben kimondták: Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési jogát azzal, hogy a sztrájkhoz szükséges kötelező eljárásokat elhúzta, ezzel pedig gyakorlatilag kiüresítette a sztrájkjog érdemi gyakorlását. A Bíróság a magyar államot 10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek kifizetésére kötelezte.Ez nem egy egyedi eset, a leköszönt kormány ugyanis minden, a végrehajtó hatalmat ellenőrizni kívánó szerv vagy szervezet – például a civil szervezetek, az Alkotmánybíróság, vagy a szakszervezetek – mozgásterét jelentősen korlátozta – mondta Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az ítéletet követő sajtótájékoztatón, aki a per során segítette a szakszervezeti dolgozókat. Szerinte az ítélet precedensértékű, ugyanakkor a magyar állam, bár feladata lenne a strasbourgi bíróság által megállapított jogsértések orvoslása, régóta nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. Elég csak arra gondolni, hogy 2017-ben az EJEB ítélete arra kötelezte a magyar államot, hogy álltsa vissza az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi státuszát – amit 2011-ben jogellenesen vont meg –, de ezt azóta sem teljesítette.A bíróság februárban jogsértőnek találta az úgynevezett „megbízhatósági törvényt” is, ami alkalmas arra, hogy az állami dolgozókat titkosszolgálati eszközökkel megfigyelje. https://hvg.hu/itthon/20260203_megsemmisitettek-strasbourg-megfigyeles-megbizhatosagi-tovenyÜzenjük Kátai-Németh Vilmosnak, hogy mi készen állunk az egyeztetésre– ezt már Köves Ferenc, a SZÁD elnöke mondta. A szociális és családügyi miniszter a múltheti, bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy a kormány tárgyalni fog a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel is, és azt is mondta, hogy felül fogják vizsgálni a munka törvénykönyvét. A miniszter úgy fogalmazott, a Fidesz-kormány cinikusan szétverte a szakszervezeteket, és azt is mondta, fontos lenne, hogy a munkások tisztességes bért, ne alamizsnát kapjanak. A Tisza Párt programjában emellett 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak. Köves Ferenc szerint bár ez csak a bérrendezés első lépése lenne, örülnek annak, hogy az új kormány hajlandóságot mutat a szociális dolgozók helyzetének javítására. A SZÁD 6 másik szervezettel együtt kapcsolatba lépett az új kormánnyal, amire Köves Ferenc szerint már érkezett is válasz, de most azért megvárják, hogy „mindenki elfoglalja az íróasztalát”, és elkezdődhessen az érdemi munka. https://hvg.hu/itthon/20260512_parlament-szocialis-bizottsag-meghallgatas-katai-nemeth-vilmos-csaladugyErre már csak azért is szükség lenne, mert a szociális ágazatban dolgozók 2019-ben készített 12 pontja ugyanannyira érvényes ma, mint 7 éve volt. Ebben többek között a pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést, a munkahelyi biztonság növelését, a szociális célokra fordított költségvetés emelését, valamint ingyenes, rendszeres szupervíziót és egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követeltek, de javasolták a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozását is. Nyitókép: Az MKKSZ „lyukas cipős” demonstrációja 2025. október 6-án a Karmelita kolostor előtt. Fotó: HVG / Cabrera Martin