Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak a napokban, amiért az Orbán-kormány régóta halogatja a nagyvállalati vezetőtestületek nemek közötti egyensúlyáról szóló irányelv alkalmazását. A szabály célja, hogy az uniós tagállamokban működő, tőzsdén jegyzett, meghatározott méret feletti nagy cégeknél a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40, vagy az összes igazgatói pozíciónak legalább 33 százalékát nők töltsék be. Magyarországon nagyjából hatvan vállalatot – például az OTP-t, a Richtert, a Molt vagy a 4iG-t – érintene az előírás. Az irányelvet 2022-ben alkották meg az EU-ban, a kormánynak 2024. december 28-ig kellett volna átültetnie azt a hazai jogrendbe. 2026 június 30-án pedig az a határidő jár le, ameddig teljesíteni kellett volna a kvótát. Az Európai Bizottság már korábban is figyelmeztette a magyar kormányt a mulasztásra, a mostani jelzése után pedig a következő lépés már az lehet, hogy a testület bírósághoz fordul. https://hvg.hu/360/20250327_hvg-cegvezeto-nok-uvegplafon-unios-elvarasokA Fidesz-kormány szándékosan nem lépett eddig, az elmúlt években több ízben kifejtették: nem hisznek a kvótarendszerben. Ezzel magyarázható az is, hogy bár a vonatkozó törvényt elkészítették, azt nem fogadták el. Vitályos Eszter, leköszönő fideszes kormányszóvivő 2024-es parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: „Elfogadhatatlan, hogy egy feladatra történő kiválasztáskor a bőrszín vagy éppen a nemiség legyen a meghatározó szempont. A kvótarendszer nem jelent megoldást a diszkrimináció okozta problémákra, leginkább csak az elfedésükre alkalmas”. A politikus csúsztatott hiszen – miként arra Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője rámutatott – az irányelvből valójában egészen más következik: Ha egy férfi jelöltet választottak ki, miközben lett volna alkalmas, megfelelő kompetenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező női jelölt is, és nem tudják a döntést megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumokkal megindokolni, akkor az irányelvben említett szankció lehet például a folyamat érvénytelenítése vagy bírság kiszabása, esetleg közbeszerzésből, koncesszióból való kizárás is. Csernus Fanni elmondta, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely mulasztásban van, kapott felszólítást Belgium, Bulgária, Csehország, Ciprus, Lengyelország, Lettország, Ausztria és Portugália is. Nagy különbség azonban – tette hozzá a szakember –, hogy míg az Orbán-kormány teljes egészében elutasította az irányelvet, addig több érintett tagállamban is inkább a törvényalkotásnál felmerülő technikai kérdésekről, hiányosságokról vagy a már létező szabályozásokba történő beillesztésről lehet szó. Ők nem valószínű, hogy el fognak jutni az EU Bíróságáig vagy a pénzbírságig. Vannak olyan tagállamok, ahol már évek óta létezik kvóta és ez a nők vezetőtestületekben megjelenő arányában is megmutatkozik: Franciaországban 47, Belgiumban 38, Olaszországban 44 százalék a nők aránya a nagyvállalatok igazgatósági testületeiben, az EU-s átlag 34 százalék. Ehhez képest Magyarországon ez az arány 11 százalék – ez a legalacsonyabb érték az EU-ban Ciprus mellett. A kormány annak ellenére sem lépett, hogy az érintett hazai cégek tudtak az uniós irányelvről. Csernus Fanni legalábbis úgy fogalmazott a HVG-nek: egészen biztos, hogy ezek a vállalatok követték az EU-s folyamatokat és számoltak is a 33, vagy 40 százalékos nemi kvótával 2022 után. Szerinte az olyan jelentős gazdasági szereplők, mint a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok nem tehetik meg, hogy ne legyenek tisztában azzal, mit fognak elvárni tőlük. A 40 százalékos kvótát teljesíteni több módon is lehet, például, ha a nem ügyvezető igazgató pozíciót betöltő tagok kinevezése lejárt, akkor új tagok megválasztásával, vagy a testület létszámának növelésével. Csernus Fanni kiemelte, hogy az irányelv a célkitűzéshez szükséges eszközöknél elsősorban a kiválasztási folyamatokra tér ki, aminek esetleges kiigazítására az irányelv 2022-es elfogadása óta bőven lett volna idő. Az irányelv nem azt mondja ki, hogy le kell építeni az állományt, inkább a kiválasztási folyamatok módjára helyezi a hangsúlyt – mondta a szakember, és hozzátette: emellett nem is arról van szó, hogy egy kevésbé jó kvalitásokkal rendelkező jelentkezőt azért kell felvenni, mert nő. A lényeg, hogy amikor azonos képességű nő és férfi is jelentkezik egy adott pozícióra, akkor az alulreprezentált nemet kell előnyben részesíteni. Ha ettől eltérő döntés születik, az ehhez vezető megfontolásokat meg kell tudnia indokolni a cégnek. Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint a nők és férfiak közötti egyenlőség érdekében az alulreprezentált nem számára előnyöket lehet biztosítani.Csernus Fanni elmondta: jelentős különbség van az egyenlőség (equality) és a méltányosság (equity) fogalmak között, előbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyenlő lehetőséget biztosítunk a nőknek és a férfiaknak is, a probléma csak az, hogy a nők nem ugyanarról az alapról indulnak – ezért szükséges a méltányossági szempontokat is figyelembe venni. https://hvg.hu/eurologus/20260507_nougyekkel-foglalkozom-statisztika-magyarorszag-tisza-kormanyMit tehet a Tisza?Minden eddiginél több nő lesz a Parlamentben azután, hogy Magyar Péterék megnyerték a választást április 12-én. A Tisza Párttól megkérdeztük, mit terveznek tenni annak érdekében, hogy a 40 százalékos kvóta ügye ne kerüljön az EU bírósága elé, valamint, hogy melyik minisztérium vagy szakpolitikus foglalkozik majd az üggyel. Érdeklődtünk arról is, a Tisza-kormány tervez-e hasonló kvótákat bevezetni más területen a nemek közötti egyenlőség megteremtésének érdekében. Amennyiben választ kapunk a kérdésekre, cikkünket frissítjük. Csernus Fanni szerint mindenképpen pozitív, hogy a nők aránya növekszik az Országgyűlésben, nagy szükség volt erre a változásra Magyarországon a statisztikákat tekintve is: 2015 óta nem tudtunk elmozdulni az utolsó helyről a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete mérésében közölt hatalmat, befolyást mérő dimenzióját tekintve. Az utolsó hely rámutat arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon a nők rendkívül kevés lehetőséget kaptak arra, hogy gazdasági, politikai területen vezető beosztást érjenek el– mondta a szakértő. „A statisztikák mellett azt is fontos látni, hogy ahol több nő van döntéshozói pozícióban, ott több olyan szakpolitikai döntés is születik, amely előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget nem csak a munkaerőpiaci területen, de a családon belüli erőszak, menstruációs szabadság és szexuális oktatás kérdéskörökben is” – részletezte Csernus Fanni. Úgy látja, ahhoz, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokat érintő 40 százalékos kvóta ügye ne menjen tovább az EU bírósága elé, fontos lenne az új kormánynak jeleznie: elhivatott, hogy lépéseket tegyen. A Tisza programjában benne volt egyébként, hogy fontosnak tartják a nők döntéshozói pozíciókban való megjelenését, ezt növelni szeretnék, de a szakértő szerint nem mindegy, ez milyen módon történik meg. „Ahelyett, hogy sebtében felmelegítik és megszavazzák a Fidesztől megörökölt, több sebből vérző törvényjavaslatot, érdemesebb lenne munkacsoportokat létrehozni, bevonni a törvényalkotásba pénzügyi területen dolgozó szakértőket, szakszervezeteket, üzemi tanácsokat, civil szervezeteket” – mondta Csernus Fanni. Az Amnesty hosszú évek óta foglalkozik a nők munkaerőpiaci egyenlőségével, számos javaslatukat eddig is eljuttatták a döntéshozókhoz és ez után is el fogják. https://hvg.hu/360/20260311_atlathato-berezes-rohamosan-kozeleg-a-hatarido-ideje-elkezdeni-a-besorolas-kialakitasatNe csak a minimumotCsernus Fanni szerint több EU-s irányelv átvételénél is szigorúan csak a minimumra törekedett az Orbán-kormány, ilyen volt például a 2022 augusztus helyett 2023-ban bevezetett intézkedés a szülői, gondozói és apasági szabadságról. Ezzel ugyanis kevésbé motiváló élni az apák számára, mert a megengedett 10 napból csak az első ötben kaphatnak a férfiak százszázalékos távolléti díjat, a második öt napban már csak 40 százalékát kapják meg ennek az összegnek. Összességében kijön az irányelvben előírt 70 százalék, de az üzenet pontosan érthető: nem túlságosan támogatott az apasági szabadság, a láthatatlan munkaként is emlegetett gondoskodás nagyrészt a nőkre hárul. Nyitókép: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP