Miközben egyre több országban vezetik be az iskolai telefonhasználat korlátozását, a Z generáció tagjai sokszor önként vetik alá magukat szigorú szabályoknak a digitális eszközeik használatát illetően. Egyre többen igyekeznek analóg alternatívákat keresni, de legalábbis tudatosabban alakítani az online jelenlétüket egy olyan rendszerben, ahol végtelen mennyiségű információ áll rendelkezésre, és megszámlálhatatlan dolog verseng a figyelmünkért. Guld Ádám médiakutató szerint nem véletlenül a Z generációban fogalmazódik meg legerősebben ez az igény, hiszen már nagyjából egy évtizede látni, hogy ez az a generáció, amelynek a legmagasabb a képernyőideje. A magyarországi adatok szerint ez hétköznapokon hat-hét, hétvégenként akár tíz-tizenkét órát is jelenthet, így nem meglepő, ha a fiatalok körében elkezd megjelenni a túltelítettség érzése. Szerinte a nyugati országokhoz képest, ahol már komoly mozgalommá nőtte ki magát a digitális detox és az ehhez társuló wellness-szemlélet, kevésbé látványos a jelenség, viszont a Z generáció egyértelműen az a korosztály, ahol a legegyértelműbb a „kikapcsolás” iránti igény. A kutató egy 2024-es kutatást idéz fel, amely szerint a 14 és 25 év közti magyar fiatalok közel fele tartott már valamilyen formában digitális detoxot, ebből 18 százalékuk rendszeresen így tesz, és ezenfelül 29 százalék már elgondolkozott azon, hogy szüneteltesse a közösségi média-felületek használatát, tehát a fiatalok több mint háromnegyede tisztában van vele, hogy a túlzott digitális jelenlétnek lehetnek negatív hatásai. A médiakutató viszont azt is kiemelte, hogy Magyarországon egy viszonylag szűk réteg az, aki aktívan foglalkozik is a témával. Ezek a fiatalok általában 18 év felettiek, jellemzően egyetemisták, akik magasabb társadalmi rétegekhez tartoznak.A digitális detox számukra elsősorban olyan dolgokban merül ki, mint az okostelefonok legalább ideiglenes lecserélése nyomógombos modellekre, és olyan kiegészítőkre, mint például a régi zenelejátszók. Amellett, hogy előkerülnek a fiókból a régebbi készülékek, az interneten is sokszor viszonylag magas összegekért kelnek el a még használható Nokiák és egyéb „butatelefonok”. Ha problémát jelent az önkontroll, de nem feltétlen akarunk nyomógombos telefonra váltani, az okostelefonokon is számtalan alkalmazás közül lehet választani, amelyek akár kifejezetten a közösségi média felületeket, akár az összes telefonhasználattal töltött időt korlátozzák. Amellett, hogy a fiatalok igyekeznek kevesebb időt tölteni a telefonjukkal, egyre tudatosabban keresik a lehetőséget a kimozdulásra, és ennek kapcsán egyre népszerűbbek az úgynevezett harmadik helyek, angolul third place-ek – az első az otthonunk, a második pedig az iskola vagy a munkahely.Harmadik hely lehet akár egy kávézó, egy könyvtár vagy egy bevásárlóközpont is – a lényeg az együtt töltött idő.A fogalom Ray Oldenburg amerikai szociológustól származik, aki 1989-ben írt először az ilyen helyekről, mint a társas létezés fontos színtereiről. A harmadik helyek iránti igény az utóbbi időben a Z generáció viszonylagos elszigeteltsége kapcsán kerül elő, amire a magányos digitális tevékenységek mellett a pandémia csak jobban ráerősített. https://hvg.hu/360/20260221_202606-digitalis-detox-eszkozok-telefon-teve-utazasA bevásárlóközpontok esetében kifejezetten látványos, hogy az utóbbi években már nemcsak a megszokott fogyasztási igényeket szolgálják ki. A Z generáció tagjai közül rengetegen kifejezetten az élményt keresik a látogatások alkalmával, sokszor egyfajta hibrid szemléletet alkalmazva: vannak olyanok, akik először online nézik ki, hogy mit szeretnének megvenni, majd személyesen, akár barátokkal együtt mennek el megvásárolni, mások pedig éppen a helyszíni nézelődést részesítik előnyben, és később döntenek. Az élményalapú szolgáltatások és a hibrid működés minden vásárlói réteg számára kínál vonzó megoldásokat, mégis kiemelhető a Z generáció, akik gyorsan változó vásárlói szokásaikkal jelentős hatással vannak a bevásárlóközpontok működésére. Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) elnöke szerint a bevásárlóközpontok részéről is megjelent egy sokkal tudatosabb működési modell, ami sikeresen alkalmazkodik ezekhez az új igényekhez, az online és a fizikai élmény összefonódásához. Azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány okozta bizonytalanságok és a lezárások jelentősen formálták a meglévő fogyasztási szokásokat, de egyben visszaigazolták mind az online, mint offline értékesítés létjogosultságát. A lezárások időszakában a digitális tér teremtett lehetőséget a vásárlásra, a korlátozások feloldásával a fizikai boltok is visszakapták szerepüket és kialakult egy egészséges egyensúly a hibrid jelenlét terén – ebből a szempontból a két oldal igényeinek sikerült találkozni.A bevásárlóközpontokba az elmúlt években visszatért az élet, és ma már nem csupán vásárlási helyszínként, hanem szolgáltatási platformként, közösségi- és élménytérként is működnek.Az MBSZ elnöke szerint ilyenkor nem csupán arról van szó, hogy eladnak valamit, és sokszor a vevő sem konkrét vásárlási célokkal érkezik – még a hipermarketekbe sem. Külön kiemelte, hogy a COVID óta az ételudvarok a házak új stratégiai elemeként kezdtek tömegével megújulni, ahol azzal, hogy nemcsak ételt árulnak, hanem magát a miliőt és a hozzátartozó életérzést, ami a fiatalok körében kifejezetten népszerű. https://hvg.hu/360/20260125_plazak-megujulasa-lurdy-haz-szilagyi-csaba-interju-varosra-akadva-hvgMíg a digitális detox az idősebb generációknál elsősorban telefonmentes nyaralások és egyéb hasonló élmények formájában jelenik meg, a Z generáció esetében inkább kötődik a hétköznapi időtöltésekhez, köztük a bevásárláshoz, valamint a kézzelfogható tárgyakhoz, és a hozzájuk társuló nosztalgiához. Az Instagramon csak a tavalyi évben nagyjából 11,7 milliószor használták a nosztalgia hashtaget, újra népszerűek a bakelitlemezek, a digitális vagy polaroid kamerák, de az olyan időtöltések is, mint a kötés, horgolás vagy a barkácsolás. A közösségi médiában nemrég kifejezetten népszerűvé vált az analóg táska (analog bag) trend, amely egy 31 éves amerikai influenszer, Sierra Campbell nevéhez kötődik. Campbell a táskájába kifejezetten olyan tárgyakat gyűjtött össze, amelyek kiváltják az okostelefont olyan helyzetekben, amikor a legtöbben ösztönösen a telefonjukhoz nyúlnak, például várakozás közben és tömegközlekedési eszközökön. Az eredeti analóg táskában helyet kapott többek között nyomtatott újság, vázlatfüzet, napló, polaroid kamera és pasztellszínű tollak, valamint kötőtűk és fonal, amiből pulcsi készül. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan offline trendet, ami mégiscsak a közösségi médiában terjed, és Guld Ádám is óva int attól, hogy fenntartások nélkül kezeljük azt, amit a TikTokon vagy az Instagramon látunk. Példának a közösségi médiában az elmúlt években kifejezetten népszerűvé váló könyves (BookTok) tartalmakat hozza fel, amelyek sokszor inkább szólnak arról, hogy esztétikus, szépen elrendezett könyveket videóz le a tulajdonos, mint arról, hogy azokat el is olvassa. Az analóg táska esetén is viszonylag kevés az esély arra, hogy egy a városban töltött nap alatt marad idő újságolvasásra, pasztellszínű tollal naplót írni és még néhány polaroid képet is készíteni. Az ilyen esetek a szakértő szerint elsősorban az imázsépítésről szólnak, viszont a népszerűségük egyértelműen mutatja, hogy a téma foglalkoztatja a fiatalokat. Az analóg trendek online képviselői mindig hangsúlyozzák, hogy nem a technológiát vagy a közösségi médiát üldözik, hanem inkább a tudatosabb használatra törekszenek.Guld Ádám is megerősítette, hogy a digitális detox nem az online jelenlét ellen, hanem sokkal inkább a tudatos használat érdekében formálódik meg. Akik valóban kipróbálják, általában arról számolnak be, hogy a kezdeti nehézségek után viszonylag könnyű felvenni a ritmust, és a hirtelen rengeteg szabadidejük szabadul fel, ugyanakkor a többség egyetért abban is, hogy a teljes kikapcsolás hosszútávon nem feltétlen fenntartható. A mai világban az élet számtalan területén elkerülhetetlen a technológia, és emiatt szintén viszonylag könnyű visszatérni a rossz szokásokhoz. A fiataloknak nem is feltétlen érdemes teljesen kivonni magukat az online terekből, hiszen így számtalan virtuális közösségi élménytől fosztanák meg magukat, amik sokszor ugyanolyan értékesek. A legfontosabb dolog a tudatosság és a mértéktartás, de valószínűleg még hosszú út vezet ahhoz, hogy ezt társadalmi szinten is elérjük, és valószínűleg a Z generáció tagjai lehetnek az elsők, akik megtalálják az egyensúlyt az offline és az online világ között. Nyitóképünkön az Etele Pláza. (HVG / Túry Gergely)