Az Otthon Start Program (OSP) tavaly szeptemberi kezdete óta nagy kérdés, hogy mennyire segíti az valójában a fiatalokat, illetve a kevésbé vagyonosokat. Az OTP Bank HVG számára eljuttatott adatai szerint az biztos, hogy jelentősen nőtt a fiatalok aránya a hitelfelvevők között: az OSP felvevők 53%-a 35 évnél fiatalabb, ezen belül 25 és 30 év között vannak a legtöbben. Az Otthon Start előtti időszakhoz képest a hiteligénylések számában a legnagyobb növekedés a 18–24 éves korosztályban történt, itt 6%-ról 10%-ra nőtt az arány. Az OTP szerint az Otthon Start kiemelkedően népszerű a lakáshitelek között, a lakáshitel-igénylők 65-70%-a felveszi, és a legtöbbek számára önmagában elégnek bizonyul, egy kisebb csoport (13%) viszont CSOK Pluszt vagy piaci hitelt (5%) is felvesz mellé. Az ügyfelek körülbelül fele az OTP szerint egyedül, másik felük adóstárssal vette fel az összeget, az összes hitelfelvevő 15%-a pedig a szülőt adta meg adóstársként az átlagosan 34-35 millió forint összegű hitel törlesztéséhez. Nem meglepő, hogy a szülői finanszírozás a városok közül a fővárosban a legjellemzőbb, ahol messze a legdrágább a lakhatás az országban, emellett az MNB legfrissebb számai szerint egy év alatt itt történt a legjelentősebben árnövekedés is.Ahogyan azt ingatlanpiaci elemzők előre jelezték, maga az Otthon Start is hozzájárulhatott ehhez a dráguláshoz, mivel a kormány a programmal tovább pörgette a keresleti oldalt, miközben a lakáskínálattal semmit sem tett. A KSH szerint a lakásárak 2025 negyedik negyedévében 21,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ez lényegében az Otthon Start indulását követő időszak. A Bankmonitor kalkulációi szerint ugyanakkor egy átlagosnak tekinthető ingatlan esetében az áremelkedés nem vitte el azt a nyereséget, amit az Otthon Start jelent egy piaci hitelhez képest, tehát a jelenlegi körülmények közt még mindig ez lehet a fiatalok első lakáshoz jutásának legjobb eszköze. https://hvg.hu/ingatlan/20260409_otthon-start-ingatlanarakAz, hogy a lakáshitelpiacon mekkora változásokat hozott az Otthon Start, az MNB legfrissebb statisztikái is jól mutatják. Ezek szerint a magyar lakáshitelpiac 2025 végére látványos szerkezeti elmozdulást mutatott: az utolsó negyedévben jelentősen nőtt a 30 év alatti hitelfelvevők aránya, illetve az alacsony önerővel felvett, magas hitelarányú (LTV) lakáshitelek súlya. A 18-30 év közötti fiatalok 2025 januárjában csak a lakáshitelek 18%-át vették fel, év végére ez az arány viszont már 31%-ra emelkedett. A közlemény szerint ráadásul míg tavaly év elején az új lakáshitelek mindössze 3,5%-át nyújtották 80% feletti hitelaránnyal, úgy ez év végére körülbelül ötszörösére, 17,3%-ra emelkedett.Ez azt jelenti, hogy sok fiatal viszonylag korán kiszolgáltatottá válik a hitelpiac irányába, így egy jövőbeli munkahelyváltás vagy váratlan költség a törlesztőrészlet miatt az átlagosnál nagyobb problémát okozhat majd.Az MNB szerint a reálbér-növekedés és az ezzel járó vásárlóerő-bővülés is hozzájárulhatott a hitelképes fiatalok számának növekedéséhez. Kiemelték azt is, hogy a fiatalok hitelfelvételi aktivitását nem elsősorban az önerő, hanem a jövedelmi teherbírás határozza meg. A jövedelemarányos törlesztés miatt a magas LTV-jű hitelek tehát döntően stabil, kiszámítható jövedelemmel rendelkező ügyfelekhez kerülnek – áll a közleményben. A tőkeerős családok gyerekeinek vannak esélyei– fogalmazott az Otthon Startról Kovács Vera szociálpolitikus. Az Utcáról Lakásba! Egyesület társalapítója szerint más lehetőség híján teljesen racionális, hogy a fiatalok úgy döntenek, élnek a lehetőséggel, ugyanakkor ezt elsősorban azok tehetik meg, akiket családjuk generációs transzferek formájában támogat. https://hvg.hu/360/20251216_hvg-otthon-start-lakhatasi-szegenyseg-habitat-for-humanity„Minél inkább a hitelpiac irányába tolódik a lakáspolitikai gondolkodás, annál jobban kiszorulnak a legkiszolgáltatottabbak. Az Otthon Start a legszegényebbeknek semmit sem nyújt, azt fel tudják venni a legjobb helyzetben lévők is, és nem is rászorultsági alapon működik” – mondta.Ugyanakkor ez nem az Orbán-kormányok egyedi hibája: a rendszerváltás óta az egyetlen közös minden kormányban a lakáspolitika hiánya volt – mondta Kovács. A NER szerinte tovább súlyosbított a helyzeten, amikor kivezették a normatív alapon járó lakásfenntartási támogatásokat, illetve azzal is, hogy szűk marokban tartották az önkormányzati forrásokat, akiknek így nem volt nagy mozgásterük a rászorulók segítésében. Közben Csehországban és Lengyelországban az uniós forrásokat lakáspolitikai megoldásokra tudták fordítani, amellett, hogy kormányzati forrásból is jóval többet költöttek lakáspolitikai és szociális célokra, mint Magyarország – magyarázta a szociálpolitikus. Eközben a magyar lakáspolitikából teljesen kikerültek a szociális és rászorultsági szempontok – erre már a Lakhatási Koalíció mutatott rá, akik a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimum javaslatcsomagot fogalmaztak meg. „A lakhatásra fordított állami kiadások az elmúlt 35 évben 2025-ös árakon összesen mintegy 23 ezer milliárd forintot tettek ki, de a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent: a rendszerváltáskor és jelenleg is 2-3 millió főre tehető a lakhatási szegénységben élők száma” – írták arról, miért bizonyult hosszú távon eredménytelennek a hazai lakáspolitika. https://hvg.hu/ingatlan/20260211_lakhatasi-minimum-ingatlan-lakhatasi-valsag-lakastamogatas-lakhatasi-koalicio-civilek-habitat-for-humanity„A Lakhatási Minimum egyik fő javaslata, hogy a mindenkori kormány az éves GDP 1,5%-át fordítsa lakhatási célokra” – mondta Kovács Vera, aki egyike volt a javaslatcsomag kidolgozóinak. A 2026-os költségvetésben egyébként ez nagyjából megvalósul, csakhogy a költségvetésben a lakhatásra szánt több mint 1000 milliárd forint 95%-át nem rászorultsági alapon allokálják. A Lakhatási Minimum emellett javasolja az önkormányzati lakásfenntartási normatíva visszavezetését, illetve az önkormányzati lakásszektorban központi szabályozás bevezetését, ugyanis jelenleg az egyes önkormányzatok óriási szabadsággal dönthetik el, hogy az állományukba tartozó bérlakásokban kik lakjanak, és ebben semmilyen szociális szempontot nem kell figyelembe venniük. A szakember hangsúlyozta még, hogy fontos lenne a nonprofit lakástársaságok szabályozása, illetve a hajléktalanság kriminalizációjának és a helyi önrendelkezési törvénynek a kivezetése. Ezekkel az intézkedésekkel szerinte az új kormány megmutathatná, hogy befejezik a látványpolitikát, és a megoldásokra fókuszálnak. A Tisza Párt lakhatásra vonatkozó programjában semmi olyat nem lát, ami ellentétes lenne a Lakhatási Minimummal, az uniós források hazahozatala pedig a lakáspolitika szempontjából is előremutató lenne, mert ezeket részben lakhatási célokra lehetne fordítani. Nyitóképünk illusztráció. (HVG / Fazekas István).