Állampapír-hirdetés a fővárosban 2022-ben – Fotó: Róka László/Nemzeti ArchívumÉrdekes helyzet áll elő a lakossági állampapíroknál, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszavágja a fix kamatozású papírok hozamát, az új kormány pedig az euró bevezetési feltételeinek elérését tűzte ki célul.Számokban: péntektől megújítja a lakossági állampapírok kínálatát az ÁKK, az új értékpapírok közül az előre rögzített kamatozásúak 0,5 százalékponttal alacsonyabb hozamot ígérnek, mint a jelenleg (csütörtökig) még kaphatóak.A hozamcsökkentés a legnépszerűbb állampapírokat is érinti, például a Fix Magyar Állampapírt és a MÁP Pluszt is, amelyből jelentős állomány van jelenleg is a lakosságnál. A Kincstári Takarékjegyek kamata szintén csökken.Felülnézet: a hozamcsökkentés oka, hogy a parlamenti választások várható, illetve a tényleges kétharmados eredményének következtében az utóbbi időszakban az állampapírpiacon az intézményi hozamok jelentősen estek.Miután az állam az intézményi befektetőktől olcsóbban kap hitelt (ezek alacsonyabb kamatra is hajlandóak vásárolni), az ÁKK a lakosságnál is érvényesíteni tudja ezt, hogy csökkentse az államadósság finanszírozásának terhét.Első olvasatban tehát a csökkentés kedvezőtlen a lakossági állampapír-vásárlóknak, az államháztartásnak azonban kedvező a lépés.Tágabb kontextus: a Portfolio nemzetközi kitekintése arra mutat rá, hogy a (szabad piaci alapú) hozamcsökkenés a magyar politikai változásoknak és az azzal kapcsolatos hosszabb távú gazdasági várakozásoknak a lecsapódása, nem pedig egy általános nemzetközi trend begyűrűzése.A régió országaiban ugyanis a jelenség nem figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a korábbi években például a cseh és lengyel hozamokkal szemben állandósult magyar felár visszaesett (a magyar hozam közelebb került azokhoz, sőt a lengyelnek már alá is ment).A folyamat elemzők szerint szoros összefüggésben van azzal, hogy a magyar gazdaságpolitika az euró bevezetésének előszobájához szükséges feltételeket szeretné 2030-ra megteremteni, ez pedig szoros és kiszámítható pályát jelöl ki a következő évekre.Alulnézet: a tízéves államkötvények kamatának 5,5-6 százalékra való csökkenése ugyan azt jelenti, hogy ezentúl a lakossági vásárlók is kevesebb hozamot kapnak, az euróbevezetés ígérete hosszabb távon kínál még lehetőségeket.Ha Magyarország tényleg eljut az euróbevezetés küszöbére pár éven belül, az olyan makrogazdasági folyamatokat feltételez, hogy az ország kockázati megítélésének még tovább kell javulnia.Ennek hatására az államadósság piaci hozamszintjének a jelenlegi 5,5–6 százalékról tovább kell süllyednie, közelítenie kell a stabilabb európai magországok 3 százalék körüli szintjéhez.Ez az optimista forgatókönyv viszont azt is jelentené, hogy a ma 6 százalékra megvett tízéves állampapír – amely ugyan nem kifejezetten lakossági, de magánbefektetők számára is elérhető – a másodlagos piacon felértékelődik, hiszen annak még mindig 6 százalék lesz a hozama, amikor új papírokat már csak 3 százalékhoz közel lehet majd venni. Ez nagyon jelentős nyereséggel kecsegtet.Az euróbevezetés utáni időkre, azaz hosszabb távra spekuláló magánbefektetőknek viszont – amellett, hogy bízniuk kell az euróbevezetés realitásában – árfolyamkockázattal is számolniuk kell, hiszen most forintban vásárolnak, de arra játszanak, hogy már euróban adják el a lejárat előtt a papírjaikat.Amennyiben a forint gyengül a következő években, ez elviheti a nyereséget. Zsiday Viktor befektetési szakember szerint az euró bevezetésekor az ideális árfolyam a 360-380 forintos sávban mozogna.Reakció: az Erste friss elemzése megjegyzi, hogy a lakossági hozamcsökkentés újabb jele lehet a közeledő jegybanki lazításnak, vagyis az ÁKK a háttérben már csökkenő kamatkörnyezetre számít, és a lépéssel lényegében megelőlegezi a jegybank kamatvágását, amire az elemzés szerint júniusban kerülhet sor.