Az egyetemek kekvásítása 2020-2022 között egyáltalán nem szolgált felsőoktatási célokat. Nem volt olyan pozitív hozadéka az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá terelésének, amit e szervezeti forma nélkül ne lehetett volna megvalósítani. Mivel a kekvaegyetemek is közpénzből működtek, a gazdálkodásuk nem vált egyszerűbbé vagy gyorsabbá, sőt minden dokumentumra újabb és újabb aláírásokat kellett begyűjteni. A béremelésekhez nyilvánvalóan nem kellett volna új szervezeti forma. Rugalmasabb gazdálkodás, az egyetemi vagyon szabadabb felhasználása, jobb munkakörülmények – ezek mind megvalósíthatók állami fenntartásban is.A kekvamodellből kilógott a Corvinus Egyetem, mert az olyan vagyonelemeket kapott (Mol- és Richter-részvények), ami az egyetem működését valóban leválasztotta az éves állami támogatásokról. A Fidesz-kormányzás utolsó pillanatában a Molhoz privatizált Műegyetem elvileg már valódi magánegyetem, gyakorlatilag a finanszírozása továbbra is az állami normatíván múlik, és egyáltalán nem látszik, hogy a Molnak van-e bármilyen elképzelése az ölébe hullott, vagy inkább az ölébe dobott egyetemmel.A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Fidesz-érában kivétel volt minden alól. Állami fenntartású egyetem, pénz, paripa, fegyver, új épület, új bölcsészkar. Orbán Balázs személyes politikai ellenőrzése alatt, aki ezzel élve el is távolította a neki nem tetsző kollégákat. Az érintettek sajnos csak a rendszerváltás után merték ezt nyilvánosan elmondani.Az egyházi egyetemek (Pázmány, Károli) különalkuk keretében próbáltak jobb pozícióba kerülni. https://hvg.hu/360/20260824_202634-mi-marad-a-kekvakbol-ingatlanvagyon-osztozkodas-hazmesterkeresoÉs maradt még három intézmény állami fenntartásban: az ELTE, az ország legnagyobb és nemzetközileg egyik legelismertebb egyeteme, valamint két kis művészeti intézmény, a Képzőművészeti- és a Zeneművészeti Egyetem. Mivel másuk nem maradt, büszkék voltak arra, hogy megvédték az autonómiájukat. Miközben egy mosdófelújítást sem végezhettek el Lázár János engedélye nélkül és egy plakátot sem nyomtathattak ki, amíg Rogán Antal jóvá nem hagyta. Hankó Balázs folyamatos zsarolásai a hallgatói létszámokkal olyan, szakmailag indokolhatatlan döntésekhez vezettek, mint a volt MTA-kutatóhálózatból kiutált humántudományi intézetek ELTE-hez csatolása. Leromlott épületekben rosszkedvű oktatók és oktatást segítő kollégák sokszorosan erejükön felül teljesítve tartották életben és – a maguk területén – vezető oktatási és tudományos szerepben ezeket az intézményeket.Innen indulunk, illetve egyre türelmetlenebbül várjuk, hogy induljunk végre valamerre.