Egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat már idén nyáron, míg az egyetemfenntartókat jövő nyáron szüntetné meg a Tisza-kormány. A MATE szempontjából ez mit jelent? Magyarországon korábban 16-17 helyen folyt agrár-felsőoktatás. Ha megnézzük az európai országokat, a hasonló méretű Ausztriát, Hollandiát, Dániát, Szlovákiát, Norvégiát, azt lehet látni, hogy egyetlen nagy nemzeti agrár-felsőoktatási intézmény van. 2016-ban merült fel először, hogy kezdjük el csökkenteni a szereplők számát Magyarországon, ez a törekvés akkor bizonyos érdekek, helyi politikai szereplők ellenállásán megbukott. Azonban 2019–2020-ra eljutottunk oda, hogy a kérdés már az volt, mit fogunk kezdeni az agrár-felsőoktatással. Végül egyetlen hazai agráregyetem lett, ami kekva-rendszerben működik. Arról lehet vitatkozni, hogy az oktatás a szitokszóvá vált kekvarendszerben vagy állami fenntartásban, esetleg vegyes rendszerben működjön. A kekva alapvetően egy vegyes rendszer, hiszen a finanszírozásunk most is állami. Azt mondta, szitokszóvá vált a kekva, és volt, ahol rosszul élték meg a váltást. Ön tapasztalt bármilyen kedvezőtlen dolgot? Például az egyetemi, kutatói autonómia csökkenését? Vezetőként, kutatóként és oktatóként is van összehasonlítási alapom. Valóban látni lehetett olyan intézményeket, ahol a kuratóriumok jobban rátelepedtek az intézményekre, és visszaéltek a lehetőséggel, ami a teljes rendszer integritását csökkentette. A mi esetünkben viszont jól működött, nem volt autonómiacsökkenés, rendkívül konstruktív az együttműködés a fenntartónkkal, rugalmasabb a rendszer. A szenátusnak az elmúlt 5 évben nem volt olyan döntése vagy javaslata, amit a kuratórium megvétózott volna. Viszont az állami fenntartási időszakból – amikor szintén ott ültem dékánként a szenátusban –, jónéhány esetre emlékszem, amikor a minisztérium torpedózott meg kezdeményezéseket. https://hvg.hu/gazdasag/20260610_kekva-mcc-uj-europa-zalazone-megszunes-torvenyjavaslat-ebxTud erre példát mondani? A legemlékezetesebb eset még a jogelődünkkel, a Szent István Egyetemmel történt, amikor a szenátus nagy többséggel megválasztott egy rektorjelöltet, de a miniszter nem őt nevezte ki végül rektornak. Akkor nem kiabált senki, hogy sérül az autonómia. Egy másik példa az új szakok alapítása, hiszen egy olyan ágazatban, mint az agrárium, nagyon gyorsan változik a tudomány, gyorsan kell reagálni a megváltozó körülményekre. A minisztériumi struktúrában 3–4 évet vett igénybe egy új szak alapítása. Ez értelmezhetetlenül sok idő. A mai rendszerben viszont, ha úgy döntünk, akár fél év múlva indíthatjuk is a szakot. A kérdés alapvetően inkább az, hogy a kuratóriumok, az alapítványok élnek vagy visszaélnek azzal a lehetőséggel, amit az alapítványi rendszer nyújt. Soha ilyen iramban nem haladtunk előre a nemzetközi ranglistákon, mint az elmúlt öt évben. Ez mind annak köszönhető, hogy kialakítottunk egy megfelelő működési modellt a kekva keretei között, és teljesítményalapú működésre tudtunk átállni. A kuratóriumban a tudományos élet és a munkaerőpiac oldaláról is meghatározó szereplők vannak Horn Péter, Bedő Zoltán akadémikusok, Potori Norbert agrárközgazdász kutató és a magánszférából érkező Éder Tamás személyében. Csányi Sándor pedig elnökként olyan hozzáadott értéket tudott nyújtani a munkánkhoz, ami az egyetem világában korábban nem volt jelen, ugyanakkor nélkülözhetetlen.[Csányi Sándor OTP-elnök időközben más kekvák vezetőivel együtt távozott a kuratóriumból – a szerk.]Így nagyon jól ki tudtuk egészíteni egymást. Azt is a kuratóriumok szemére hányják sokszor, hogy túlpolitizáltak. A mi esetünkben, amikor ez az EU részéről felmerült problémaként, abban a pillanatban kivették a két minisztert, Lázár Jánost és Nagy Istvánt. Itt azért megkérdezném: amikor a minisztériumhoz tartozik egy egyetem, akkor ki felügyeli az egyetemet? Ki a fenntartó? Egy miniszter, aki politikus. Egy picit álvitának tartom ezt a dolgot.Azért voltak olyan egyetemek, ahol a politikai jellegű befolyás volt érezhető, például a SZFE-n, a MOME-n és a Corvinuson is csökkentették a szenátus döntési jogköreit, egyebek mellett a rektor kiválasztásában. Attól, hogy néhányan lopnak, még nem jelenti, hogy az egész emberiség tolvaj.
Az ember kapja a pofonokat, de egy idő után azért el is kezdi visszaadni – a MATE rektora maradna a kekvarendszerben
Élnek vagy visszaélnek a lehetőséggel? A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint ez a fő kérdés a kekvákkal kapcsolatban, és az ő egyeteme jól működött az új kormányzat által kivezetni kívánt alapítványi rendszerben. Gyuricza Csaba, aki korábban egy uniós zászló levétele miatt került reflektorfénybe, abban bízik, hogy a változtatás során figyelembe veszik az intézményi sajátosságokat.








