Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?
Olyan szinten ki voltunk véreztetve az elmúlt pár évben, hogy az épületeink mára súlyos állapotban vannak, miközben a világ vezető egyetemei között vagyunk számon tartva– így összegzett Farkas Gábor, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora, amikor arról kérdeztük, hogyan élték meg az elmúlt éveket. Bár az intézmény Liszt Ferenc téri impozáns épület állapota alapján nem gondolnánk, a rektor szerint a hozzájuk tartozó Bartók Béla Konzervatóriumban és a kollégiumban tarthatatlanok az állapotok, ráadásul a karbantartásra is alig jut pénz.Alig maradt állami fenntartású egyetem Az Orbán-kormány 2019-ben kezdte kiszervezni az egyetemeket közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekvákba), először a Budapesti Corvinus Egyetemet alakították át. Az átszervezésből végül csak négy autonóm állami felsőoktatási intézmény maradt ki: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), illetve a bajai Eötvös József Főiskola. Ez utóbbit is kerestük a cikkhez, választ azonban nem kaptunk tőlük. Ezek az intézmények többek között azért is maradhattak autonómok, mert a vezetés esetükben ellenezte a modellváltást. Állami fenntartású még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) is, ami azonban különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozik, így központilag irányított. A négy autonóm állami intézményben jelenleg összesen körülbelül 4 ezer, míg összesen a felsőoktatásban 31 ezer oktató, kutató és tanár dolgozik. Magyarországon jelenleg 63 felsőoktatási intézmény működik, ebből 21 kekvás, 5 állami fenntartású, 26 egyházi fenntartású, a maradék 11 pedig magánkézben van. Az előző kormány három egyetem és egy főiskola kivételével minden felsőoktatási intézményt modellváltásra bírt, ami az érintett szakszervezetek és diákok szerint az egyetemi autonómia kiüresedéséhez vezetett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Zeneakadémia, és a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) elmondásuk alapján hallani sem akartak a modellváltásról – a Zeneakadémia például értékes európai kapcsolathálózata miatt sem –, az ő esetükben az ellenállást az intézményvezetők is támogatták, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy autonómok maradhattak. Koncert a ZeneakadémiánMTI / Kocsis ZoltánMiközben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) irányítása alá vont egyetemek jelentős közvagyonhoz jutottak, az állami fenntartásban maradt intézményekről nemcsak megfeledkeztek, de mintha direkt büntették volna őket – mondta Fernezelyi Márton, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) MKE-n működő szervezetének elnöke. Hasonlóan látja helyzetüket Gregor Anikó, az FDSZ ELTE-n aktív szervezetének elnöke is, aki szerint az egyetem a tudományos és felsőoktatási életben betöltött markáns szerepe ellenére méltatlanul hátra volt sorolva az elmúlt években, a dolgozók nem kapták meg a nekik járó megbecsülést.Az ELTE-n oktatók évek óta átlagosan 20-30 százalékkal kevesebb bérért végzik ugyanazt a munkát, mint kollégáik a modellváltott egyetemeken– mondta a szakszervezet elnöke. Ráadásul az ELTE még csak nem is a legrosszabb helyzetben lévő egyetem, egy korábbi bérmegállapodás értelmében ugyanis az itt oktatók tanársegédként – a felsőoktatási ranglétra legalacsonyabb pozíciójában – minimum bruttó 530 ezer forintot keresnek. Fernezelyi Márton 30-35 százalékra tenné az MKE és a modellváltott egyetemek oktatói közti bérkülönbséget. https://hvg.hu/itthon/20260904_magyar-peter-elte-tanevnyito-felsooktatasi-dolgozok-szakszervezete-berhelyzet
