Forró volt az idei nyár. Nem úgy, mint a megszokott nyarak, hanem nagyon forró: sorra dőltek a hőmérsékleti rekordok egymás után, az idei a július a tizedik legmelegebb és a hatodik legszárazabb július volt 1901 óta, az augusztus pedig minden korábbinál melegebbnek bizonyult, az augusztusi országos középhőmérséklet 24,9 Celsius-fok volt, 3,7 fokkal magasabb az 1991–2020-as átlagnál, mint arról a napokban a HungaroMet is beszámolt. Ez nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem egyben a legmelegebb hónap volt a XX. század eleje óta. A hónapban országos átlagban mindössze 15,6 milliméter csapadék hullott.Az idei nyár ugyanakkor „csak” a második legmelegebb volt 2024 után, ám annál sokkal szárazabb volt – mondta Kiss Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa egy, a Másfélfok által szervezett háttérbeszélgetésen. Az idei teljes nyár folyamán átlagosan lehullott 75 mm-nyi csapadék (sokfelé persze ennyi sem esett) a sokéves átlag alig 42 százaléka, egy átlagosan csapadékos nyáron csak júliusban leesne ennyi. A nyár másik meghatározó jellemzője a hőhullámok intenzitása volt. A júniusban kezdődő, tizenkét napos hőhullám 1901 óta a legerősebbek közé tartozott, majd július végén következett egy újabb, kilenc napos hőhullám. Az utóbbi az egyes hőösszegmutatók alapján minden korábbinál intenzívebbnek bizonyult. Az éghajlatkutatók szerint a hőhullámok nem csak jóval gyakoribbakká váltak az 1990-es évek óta, intenzitásuk is nőtt, jóval inkább mint a tartamuk. https://hvg.hu/elet/20260814_budapest-hohullam-klimavaltozas-melegrekordTrópusi éjszakákPongrácz Rita éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa jelezte, hogy nem csak a nappali hőmérsékleti maximumokkal van probléma, sőt, egészségügyi szempontból jóval kockázatosabbal az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá, ekkor ugyanis a szervezet már nem tud regenerálódni. Az ilyen éjszakák száma a többszörösére növekedett az elmúlt évtizedekben, Budapesten, városi környezetben a városi hőszigethatás miatt még nagyobb a terhelés. Ennek egészségügyi következményei is vannak: a kutatók 2015 és 2025 között heti bontásban vizsgálták a hőhullámokhoz kapcsolódó többlethalálozást, és azt találták, hogy érzékelhetően emelkedik a 27 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletű időszakokban, ami azt mutatja, hogy a globális felmelegedés hatása már nem egy valamikor a jövőben jelentkező kockázat, hanem a hőhullámok már most közvetlenül hatnak az emberek egészségére.Közeledik a Duna-Delta és Észak-GörögországMagyarország éghajlata nem egyszerűen melegebbé válik, hanem ezzel párhuzamosan szárazabb is lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb csapadék esik majd – aminek mennyisége kismértékben, eloszlása jobban változik –, hanem azt, hogy az általánosan magasabb hőmérséklet miatt nő a párolgás, és romlik a vízellátottság. Ebből fakadóan a száraz-középszáraz klíma immár a hazai terület 64 százalékán fordul elő a 25 évvel ezelőtti 56 százalékhoz képest. Magyarország klímája az éves csapadékösszeget, hő és vízellátottságot tekintve egyre inkább a Közép-Spanyolországra, Észak-Görögországra és a Duna-Delta térségére most jellemző vonásokat mutat – mondta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.HVG / Fazekas IstvánEz különösen fontos a mezőgazdaságra nézve: a magasabb hőmérséklet miatt ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz marad a talajban az intenzívebb párolgás miatt. Az idei nyár ezért nem egyszerűen „száraz nyár” volt: a hő és a csapadékhiány egymást erősítette. Ez ugyan nem kizárólag magyar sajátosság, hiszen Európa jelentős részét már az év első felétől aszály sújtotta, ami folyamatosan súlyosbodott a nyár végéig, ám a Copernicus aszálytérképén kirajzolódó legsúlyosabban érintett két terület közül az egyik a Kárpát-medence közepe (a másik Délnyugat-Franciaország). Kihívás már a búzatermesztés isA kutatók ezért külön megvizsgálták, milyen hatással lesz a változó klíma a búza hazai termeszthetőségére, és amit találtak, nem megnyugtató. Az elmúlt bő 50 évben például átlagosan közel három héttel korábbra tolódott a búza érése, a korábbi július 10 körüli időponthoz képest június 20. magasságába, a jövőben ez még korábbra tolódhat. A csapadék eloszlásának változása ugyanakkor erősen kihat a termésátlagra – ha a növény szárba szökkenése után kap jelentősebb nedvességet, az növelheti ezt, ám ha az érés előtt kap tartósabban csapadékot, az ronthatja a termést. A kutatók modellszámításai alapján a jövőben a téli csapadék esetleges növekedése nem ellensúlyozza a vegetációs időszak kedvezőtlenebb vízellátását, ezért a terméshozam csökkenhet. A 2005-2024 közötti 5000 kg/hektáros termésátlagok és 4500 kg/ha körüli minimumok helyett például a 2030-70 közötti időszakban 4500 kg/ha alatti termésátlagokra és 3000 kg/ha alatti minimumokra lehet számítani még közepes klímaforgatókönyvek esetén is ha a nem változik a termelés technológiája, helyszíne. A kutatás részletesen itt olvasható. Most indul be igazán a szuper El Niño Bár az idei európai nyárat nem befolyásolta, a globális időjárást mostantól egyre nagyobb mértékben befolyásolja az El Niño. A Csendes-óceán trópusi térségének tavasszal elindult vízhőmérsékleti anomáliája augusztusra erősödő fázisba került, ami egészen jövő tavaszig tovább erősödik. A jelenség leginkább a globális átlaghőmérsékletet emeli majd, a haza időjárásra azonban nincs közvetlen hatása. https://hvg.hu/zhvg/20251030_klimavaltozas-felmelegedes-burgonyatermesztes-krumplipaprikas-mezogazdasag-eghajlat-masfelfokA hosszabb távú melegedés mögött egy annál is erősebb korábban indult és tartósabb folyamat áll: az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás. Két fok fölé szaladhat a felmelegedésAz emberiség évente közel 10 milliárd tonna fosszilis eredetű szénnel terheli a légkört. Ennek 29 százalékát az óceán, 21 százalékát a növényzet el tudja nyelni, ám 50 százaléka ott marad a légkörben, és ez minden évben ott marad és halmozódik. Ezért egyetlen év kibocsátás-csökkenése önmagában nem fordítja meg a folyamatot – figyelmeztettek a kutatók.Ahhoz, hogy érdemben változtatni tudjunk, nemcsak azonnali és drasztikus kibocsátás-csökkentésre lenne szükség, de ennek folyamatos fenntartására is évtizedeken keresztül. Ez azonban még nem látszik, a káros gázok kibocsátása, ha a korábbinál kisebb ütemben is, de növekszik. Ebből fakadóan aztán egyre távolabb kerül a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött cél, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartsuk, lehetőleg 1,5 Celsius-fok közelében 2100-ig. Az IPCC 2018-ban még nagyjából 2040-re várta a másfél fokos felmelegedés elérését, újabb modellbecslései szerint azonban ez már a 2030-as évek elején bekövetkezhet, sőt magas kibocsátású forgatókönyve alapján már a 2020-as évek végén. Most már azt is kimondták, hogy már nem lehet 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. https://hvg.hu/gazdasag/20260729_hohullam-hokupola-forro-napok-hoseg-meteorologia-idojaras-klimavaltozas-szabo-peter-eghajlatkutatoHa a klímapolitikák érdemben nem változnak, a század végéig akár 2,6 fok körüli melegedés is jöhet. Magyarország ennél is rosszabb helyzetben van: a globális átlagnál gyorsabban melegszik, így nálunk a változás hatásai is hamarabb és erősebben jelentkezhetnek. A kutatók jelezték, egy-egy év kibocsátás-csökkenése önmagában nem fordítja meg a folyamatot: ehhez évtizedeken keresztül kellene folyamatosan és nagymértékben visszavágni a kibocsátásokat. Azonnali, jelentős kibocsátás-csökkentéssel még elérhető lehetne, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-fok körül tetőzzön, ennek esélye azonban egyre kisebb. Ha a kibocsátás-csökkentés 2040 körül gyorsul fel, még több évtizednyi jelentős erőfeszítésre lenne szükség ahhoz, hogy a felmelegedés később ismét 2 fok közelébe mérséklődjön. És a jövő nyár?Hogy milyen lesz a jövő nyár, arra nem lehet pontos választ adni, nem tudjuk, melegebb vagy csapadékosabb lesz-e 2027 2026-nál, csak a hosszabb távú trendben lehetünk biztosak: egyre nő a nagyon meleg időszakok valószínűsége, és emelkedik az aszály kockázata. Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Fazekas István