Május 25-én, pünkösdhétfőn az országos átlagos csúcshőmérséklet elérte a 30,2 Celsius-fokot Magyarországon – ez több mint 7 fokkal haladja meg a késő májusi normát. A HungaroMet adatai szerint az újpesti mérőállomáson regisztrált 32,2 fokos kora délutáni értékkel megdőlt a fővárosi napi melegrekord is, felülírva a 2007-ben Pestszentlőrincen mért 32,0 fokos csúcsot.
Eközben Londonban százéves melegrekord dőlt meg, Franciaországban több halálesetet is a váratlan hőség számlájára írnak, Spanyolország és Portugália pedig már készül a hét második felére ígért 40 fokos, nyár közepi hőmérsékletre. Az adatok mögött egy olyan meteorológiai anomália húzódik meg, amire a klímaváltozás során egyre többször számíthatunk – úgy hívják, hogy hőkupola.
Az Európa felett stabilizálódó hőkupola műholdas modellképe. Jól látható, ahogy a sötétvörössel jelzett magasnyomású rendszer kiszorítja a hűvösebb légtömegeket (kék területek) a kontinens peremére.
A híradásokban napok óta vissza-visszatérő jelenséget leginkább úgy lehet elképzelni, mint amikor főzés közben fedőt teszünk egy lábas tetejére. Amikor a légkör felsőbb szintjein úgynevezett erős magassági gerinc alakul ki, az fizikai akadályként viselkedik, és megakadályozza a légtömegek szokásos függőleges irányú keveredését. A meleg levegő nem tud felszállni és lehűlni, hanem „visszapattan”, süllyedés közben összenyomódik, és ezáltal még tovább melegszik – ezt nevezzük adiabatikus felmelegedésnek. Ennek eredményeként a felszíni hőmérséklet jóval meghaladja azt, amit a késő tavaszi napsütés önmagában elő tudna idézni.
