Több tényező szerencsétlen egybeesése kellett ahhoz, hogy június 30-án megdőljön hazánkban az abszolút hőmérsékleti rekord – erről a HungaroMet Zrt. tanulmánya számol be.
Június közepén már megfigyelhető volt a Nyugat-Szaharában, valamint az Arab-félsziget és Irán térségében kialakult forró zóna, és mindkét térségből a forró levegő nyugat felé indult. Az arábiai légtömeg mozgása azonban gyorsabb volt, mint a nyugat-szaharai légtömegé, így utolérte azt, és Nyugat-Afrikában egy különösen erős meleg mag jött létre.
Eközben Marokkó térségében kialakult egy sekély ciklon, ami a szaharai forró légtömeg egy részét június 16-án Európa felé térítette el, míg a másik része a szokásos pályán az Atlanti-óceán fölé sodródott. A Délnyugat-Európa irányába meginduló szaharai levegő markáns hulláma június 18-án érte el Spanyolországot, majd északabbra sodródva felerősítette a Franciaország feletti központú anticiklont.
Az erős napsütés tovább melegítette, vagy legalábbis nem engedte lehűlni az északra sodródott szaharai levegőt, a forró légtömeg és az ahhoz kapcsolódó anticiklonban végbemenő folyamatok eredményeként kialakult egy hőkupola.
Az alsó légrétegben porördögök alakultak ki, és az anticiklon peremén, némi nedvesség hatására, kifejlődött egy-egy rövid életű, klasszikus hőzivatar is. Az anticiklon s vele a hőkupola-állapot eztán lassan terjedt keleti irányba Németországon át a Kárpát-medencéig.
