„Az elmúlt évek rendkívüli élelmiszer-inflációja után új szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac, és nem csupán arról van szó, hogy lassult az áremelkedés üteme: egyre több termék ára ténylegesen is alacsonyabb, mint egy évvel korábban” – mondja Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője.A KSH legfrissebb, júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,4 százalékkal mérséklődtek.Éves összevetésben több fontos élelmiszer ára is lefelé tart:a vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1, a sajt 9,5, a friss zöldség 9,2, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe júliusban, mint egy évvel korábban.Ugyanakkor nem minden termék követi a trendet: az étolaj ára például 3,8 százalékkal emelkedett. https://hvg.hu/360/20260822_vizhiany-mezogazdasag-gdp-csokkenes-klimavaltozas-hvg-ebxAz első félévben a mezőgazdasági árak 10,6, az élelmiszeripar belföldi árai 0,3 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szintekhez képest. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe ekkor 0,6 százalékos pluszban volt.„A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélék, szója, sertéshús vagy a tej esetében túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat” – magyarázza Fórián.Mivel a magyar agrárium szorosan integrálódik a nemzetközi piacokba, egy gyengébb hazai termés nem jelent automatikusan magasabb bolti árakat, sőt a nemzetközi árszint jóval erősebben befolyásolja a hazai árkörnyezetet – teszi hozzá. https://hvg.hu/gazdasag/20260813_aszaly-fagykar-zoldseg-gyumolcs-termesztes-fruitveb-ebxA globális élelmiszerárak indexe 1 százalék alatti növekedést mutat (lényegében stagnál), ami júliusban a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágulásának, valamint a hús- és tejtermékek árcsökkenésének eredője volt.Magyarországon az év második felében is csak néhány termék esetében várható érdemi áremelkedés. Ilyen a kukorica, amelynél történelmi mélypontra süllyed a termés, ráadásul problémás lehet a minősége is, itt az éves átlagár némileg meghaladhatja a tavalyit. A kalászosok esetében az átlagár viszont stagnálni fog várhatóan, ami az alacsony termésátlagok miatt sok termelőnél komoly veszteséget okoz majd – emeli ki a szakértő.A sertésárak ugyan emelkedtek az elmúlt hetekben, ám olyan mértékű drágulásra kevés az esély, amely kihúzná a szektort a veszteséges zónából – erre legkorábban a jövő év elején lehet számítani. https://hvg.hu/elet/20260831_orszagos-magyar-meheszeti-egyesulet-omme-nyilt-level-bona-szabolcs-agrar-es-elelmiszergazdasagi-miniszter-aszaly-mehpusztulasA tejárak még mindig a mélyponton vannak, de a világon már csak Európában nem emelkednek. Ez szeptemberben indulhat el, ám nem olyan mértékben, hogy összességében a kibocsátást ne lefelé húznák idén az agrárárak – teszi hozzá Fórián.Mindez az elemző szerint nem jelenti azt, hogy az időjárásnak ne lenne hatása az élelmiszerárakra, a kockázat azonban időben eltolódhat. A rendkívüli meleg és a csapadékhiány elsősorban a hazai mezőgazdaság alkalmazkodóképességének problémáira világít rá. Közép- és hosszabb távon ugyanis az ismétlődő aszályok már tartósan is visszafoghatják a terméshozamokat, és növelhetik a termelési költségeket.Magyarország ebből a szempontból különösen kitett: a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése. A hazai élelmiszerárak stabilitását hosszabb távon nemcsak az határozza meg, hogy mennyi termés terem egy adott évben, hanem az is, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz – fogalmaz Fórián Zoltán.