Miután júliusban közel tíz éve nem látott rekordalacsony szintre, 1,2 százalékosra csökkent az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal most közzétette az augusztusi adatot is: a fogyasztói árak emelkedése minimálisan gyorsult, de még mindig nagyon alacsony,az árak átlagosan 1,3 százalékkal magasabbak a tavaly ilyenkorinál. Júliushoz viszonyítva 0,2 százalékos volt az áremelkedés.Az infláció május óta van a Magyar Nemzeti Bank 2 és 4 százalék közötti célsávjának alsó határa alatt. Igaz, az MNB nemrég elkezdett dolgozni azon, hogy a célsávot, amelynek most 3 százalék a közepe, vigyék lejjebb, ami főleg akkor lesz fontos, ha a kormány komolyan gondolja az ígéretét és megcélozza az euróbevezetést, hiszen az eurózónában 2 százalék az inflációs cél.Részletesen így jött ki a friss adat:az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor,a szolgáltatásoknál 5 százalékos volt az áremelkedés;az alkoholos italok és a dohány 3,2 százalékkal drágult;a tartós cikkek 1,5 százalékkal kerülnek többe;az egyéb termékek nevű csoport – benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel – 1,2 százalékkal drágult;a ruhák 0,2 százalékkal olcsóbbá váltak;a háztartási energia áránál pedig 4,3 százalékos csökkenést mért a KSH.Az élelmiszereknél már az 1,4 százalékos áresés is nagyon látványos adat:a KSH adatbázisában 2000-ig visszamenőleg találhatók meg hónapról hónapra az adatok, azóta egyszer sem volt ekkora élelmiszerár-csökkenés.Az eddigi legnagyobb áresés 1,3 százalékos volt az élelmiszerek között, ilyet két alkalommal, 2010 májusában és 2014 júniusában mértek.És még alacsonyabb szám jön ki akkor, ha az élelmiszerek közül kivesszük a vendéglátási szolgáltatások árának változását, ekkor azt kapjuk, hogy a bolti vásárlás 4,8 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.A húsáruk 5,5, a tejtermékek 8,2, a zsiradékok 2, a pékáruk és édességek 3, a zöldségek és gyümölcsök 8,4, a fűszerek 2,5 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve. Az összes élelmiszertípus közül egyedül a kávé, tea, üdítőital csoportban mértek minimális, 0,5 százalékos drágulást.Mindezen látszik egyrészt az állami beavatkozás hatása – a kereskedők nem véletlenül kérik már régóta, hogy töröljék el az árrés szabályozását –, de az is nagyon sokat jelent, hogy a világpiaci élelmiszerárak hosszabb ideje csökkennek. Ezen egyelőre az iráni háború sem változtatott, a szállítási költségek nem ugrottak meg vészesen, a műtrágyát pedig az idén tavaszi mezőgazdasági munkákhoz már megvették a legtöbben, mire a tél utolsó napján kitört a háború. Nagyobb kérdés, hogy mit okoz a brutális aszály az árakban: ugyan ha a magyar termés rossz, akkor helyette lehet külföldről behozni, de most Európa több más országában is károkat okozott a forróság, az aszály és az erdőtüzek.A védett üzemanyagár már nem volt augusztusban, így már látjuk a piaci folyamatok hatását ezen a soron. Tavaly ilyenkor, amihez a mostani árakat hasonlítjuk, egy liter 95-ös benzin átlagosan 589 forintba került ugyanennyi gázolaj 601 forintba, ehhez képest most 1,3 százalékos az áremelkedés. Vagyis az energiaválság egyelőre nem szivárgott át igazán az árakba, aki pedig drágának érezte az üzemanyagot augusztusban, az egy éve ilyenkor, az iráni háború és az energiakrízis előtt is ezt érezhette.A forint nagy erősödése pedig ugyan már megállt a nyár közepén, de a magyar deviza még mindig jóval erősebb, mint néhány hónapja volt. Ez a tartós cikkek árában látszik meg a leginkább, ráadásul most már egyre inkább azok az áruk kerülnek ott a vevők elé, amelyeket már erősebb forintárfolyam mellett szereztek be a kereskedők. A tartós fogyasztási cikkek (bútorok, nagy háztartási gépek) ára 1,5, a járműveké 1,4 százalékkal nőtt, a szórakoztató-elektronikai áruké pedig mindössze 0,1 százalékkal emelkedett.Az inflációt jó ideje a szolgáltató szektor húzza felfelé, ez most sem változott, az ottani 5 százalékos drágulás változatlanul kiemelkedően nagy, ráadásul január óta a legmagasabb szolgáltatásinfláció a mostani. Tavaly ilyenkor a bankoknál és a telekommunikációs szektorban még jókora díjbefagyasztás volt – hivatalosan önkéntesen vállalva, a gyakorlatban kormányzati nyomás hatására. Ehhez viszonyítva most a telefon- és internetdíjak 6,6, a fel nem sorolt szolgáltatások nevű sor pedig, ahova a banki díjak is tartoznak, 4,9 százalékkal drágább. Kiemelkedő még a teherszállítás 13,9, a színházjegyek 17,6 és a taxi 11 százalékos drágulása, de a járműjavítás 8, a háztartási berendezések javításának és a belföldi nyaralásnak a 7,3-7,3 százalékos áremelkedése is feljebb húzza az inflációt.A rezsi árának elszámolása továbbra is torzítja valamelyest a statisztikát. A módszertan több szempontból is nagy kritikákra adott alapot, már csak azért is, mert úgy mérnek áresést, hogy valójában a hatósági ár változatlan, de a KSH azzal is számol, hogy mennyi fogyott a csökkentett árat garantáló fogyasztási korlát alatti és mennyi az afölötti energiából. Ehhez jött hozzá az, hogy a januári hideg után adott extra támogatás még annál is jobban csökkenti az inflációt, mint amennyire az akkori hideg miatti többletfogyasztás megnövelte.