A paksi atomerőmű Dunaszentbenedekről fotózva, a leállás kezdetén – Fotó: Kiss Dániel / MTIElőzetesen az áram árának elszállása volt az egyik legrosszabb forgatókönyv a paksi leállás idejére. Bár a hazai tőzsdén augusztusban magasabb volt a napi árak maximuma, mint egy hónappal korábban, amikor többnyire telje kapacitáson termelt az atomerőmű, az árak elszállásáról azért nem beszélhetünk. Volt ugyanakkor a nyáron néhány olyan nap, amikor tényleg magas árcsúcsokat láthattunk. Ezek azonban nem a hazai termelés nehézségeihez kötődtek, hanem sokkal inkább a hőséghez.Nagyon jókor kapcsolták vissza PaksotAz elmúlt napok egyik legfontosabb hazai fejleménye az volt, hogy sikerült fokozatosan a teljes kapacitásáig növelni a paksi atomerőmű termelését. A létesítmény szerdán már közel 45 gigawattórányi áramot állított elő, amely több, mint július 27-e óta bármikor, és nem mellesleg a teljes hazai áramigény harmadát fedezte.Az atomerőmű teljesítményét nagyon jó ütemben sikerült visszaállítani, az elmúlt napokban ugyanis már nem kedvezett annyira az időjárás a napelemes termelésnek, és a napos erőművek jóval kevesebb villamosenergiát állítottak elő, mint amit korábbi hetekben megszokhattunk. A kieső mennyiséget pedig Paks híján csak importból tudtuk volna fedezni, ami különösen a késő délutáni órákban ismét tesztelhette volna a rendszer határait.Az atomerőmű újraindításával azonban a teljes napi behozatal még úgy is csökkenni tudott, hogy a napelemek is csak visszafogottan termeltek. Augusztus első felében a hazai áramfogyasztás fixen 70 százalékát fedezte a napelemek termelése és az import, de olyan nap is előfordult, amikor ez az arány 80 százalék fölé kúszott. A paksi erőmű teljesítményének fokozatos növelésével azonban ez a mutató először 60, majd az előző néhány napban 50 százalék környékére csúszott.Az energiamix át- vagy inkább visszaalakulásának köszönhetően az áramárak is jóval kisebb sávban mozogtak, mint a korábbi hetekben. Az atomerőmű termelésének felpörgése csökkentette az esti órákra jellemző hiányt, és így az akkor kialakuló árcsúcsokat is. A napelemes termelés visszaesése pedig ezzel párhuzamosan a napközbeni túlkínálatot mérsékelte, így augusztus második felében jellemzően a napközbeni órákban sem zuhant be annyira az áram ára, mint a nyár korábbi heteiben.A hőhullámok hozták az árcsúcsokatA napi árak maximumát mutató fenti ábrának az elmúlt napok fejleményei mellett van ugyanakkor még egy fontos üzenete. Mégpedig az, hogya közelmúltban látott igazán komoly árcsúcsokat nem Paks kiesése okozta, hanem a hőhullámok miatt megugró kereslet.Ez kifejezetten jól látható, ha az ábrán feltüntetjük azokat az időszakokat, amikor harmadfokú hőségriasztás volt az országban, illetve azt is, hogy mikor esett vissza a paksi termelés, illetve mikor kezdett újra teljes kapacitáson termelni az atomerőmű. A legmagasabb árak egyértelműen a hőhullámok csúcsán voltak.Június végén az esti órákban, amikor a háztartások fogyasztásának felpörgése nyomán brutálisan megugrott a kereslet, 900 euró/megawattóra fölötti árakat is láthattunk a hazai áramtőzsdén. Ez egy kilowattórára vetítve jelenlegi euróárfolyamon 327 forintos áramárat jelent. Összehasonlításképpen, a lakosság nettó 5 forintért kap egy kilowattóra villamosenergiát (a valós ár ennél magasabb, de ez az áram ára mellett a rendszerhasználati díjat is tartalmazza).Az augusztusi hőhullám idején ennyire magasra nem ugrottak a jegyzések, vélhetően az energiakrízis nyomán kialakult fogyasztáscsökkentésnek, és a felhasználás eltolásának köszönhetően. Mint ismert, a kormányzat az atomerőmű leállítását követően azt kérte a hazai termelő cégektől, hogy mérsékeljék áramfelhasználásukat, a lakosságtól pedig, hogy próbálják a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakon kívülre időzíteni a fogyasztásuk egy részét.A kérésnek pedig lett is hatása, a hazai villamosenergia-rendszer terhelése nagyjából úgy alakult az érintett napokban, mintha 3-4 fokkal alacsonyabb lett volna a hőmérséklet.Ez közel 10 százalékos felhasználás-csökkenést jelent, ami a kora esti órákban jelentősen mérsékelhette az árcsúcsokat.Más kérdés, hogy a tőzsdei jegyzések a legmelegebb napokon még így is 400 euró fölé ugrottak megawattóránként. Ennél magasabb árak pedig a június végi – július eleji hőhullám óta nem voltak.Összességében tehát az látszik, hogy az árampiaci árakat a hőhullámok jobban megrángatták, mint önmagában a paksi leállás. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az európai villamosenergia-hálózat összekapcsolásának köszönhetően egy erőmű kiesését tudják pótolni más régiós áramtermelő-kapacitások. A hőség miatti fogyasztási csúcs azonban minden környező országban egyszerre jelentkezik, így ilyenkor a regionális, vagy európai szinten megugró kereslet miatt olyan erőművek is termelésbe állnak, amelyek csak kifejezetten drágán képesek áramot előállítani.