Csütörtök óta lefelezett kapacitással működik a paksi atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt, ez 1000 megawattnyi termelés kiesését jelentette. Kedden vagy szerdán várhatóan teljesen le kell állítani az erőművet. Napközben 7000-7500 megawatt, éjszaka 3500-4000 megawatt a magyarországi áramfogyasztás, tehát Paks kiesése jelentős érvágás. Technikailag megoldható lenne az import, de az extrém hőség miatt megugrott a kereslet, miközben több erőmű leállt vagy csökkentett kapacitással működik. A kormány egyelőre csak kérni tudja a fogyasztás visszavágását, de eljöhet az a pillanat, amikor le kell kapcsolniuk ipari nagyfogyasztókat vagy akár teljes hálózati szakaszokat is. A cégek az elszállt árak miatt akár maguktól is visszafoghatják a áramfelhasználást, de ez a termelés visszaesésével, és káros gazdasági hatásokkal járhat. Szakértők segítségével jártuk körül, hány légkondinak felel meg a kieső paksi termelés, miért lenne jó, ha nem lenne rezsicsökkentés, és mennyit számítana, ha tudnánk, mikor érdemes mosogatni.
A nyolcvanas évek elején még egészen pici gyerekként, ahogy mondani szokás, tágra nyílt szemmel, büszkén hallgattam, ahogy anyai nagypapám arról mesél, milyen hatalmas munkát végeznek a Dunánál, egy Paks nevű városnál: egy épülő atomerőmű vízhűtését építik ki. Nagy dolog volt ez, a román határnál éltünk, hogy anyai nagyapámékat innen elvitték oda, egy ilyen fontos munkára. Büszke is volt, azt mesélte, hogy nekik köszönhetően a Dunából mindig kap majd vizet ez az erőmű, „amíg a világ világ”.
