Miért áll a bál az újonnan létrejött Független Közmédia Testület körül?

A parlament művelődési bizottságának meghiúsult ülése 2026. augusztus 25-én – Fotó: Huszti István / TelexKedden hallgatta volna meg az Országgyűlés Művelődési Bizottsága azt a három jelöltet, akiket a Közszolgálati Tanács az újonnan felálló Független Közmédia Testületbe szavazott. Csakhogy a meghallgatást a Tisza Párt képviselőjének a kezdeményezésére lefújták, mert a jelölési folyamatot és a jelölteket is bírálatok érték. Miről szól ez az egész ügy és mi ez a közmédiás testület, ahova tagokat keresnek?A Tisza-frakció által júniusban módosított médiatörvény alapján kell létrehozni ezt a kilenctagú testületet. Az állam ezzel biztosítaná a közszolgálati média- és hírszolgáltatást és annak függetlenségét.A testület ellenőrzi és értékeli, hogy a közmédiában látható műsorok és a hírszolgáltatás megfelelnek-e az alapelveknek, például a pártatlanságnak és a kiegyensúlyozottságnak. Ellenőrzi a közmédia működését és gazdálkodását, figyeli a nagy értékű szerződéseket, hiteleket. Részt vesz a közmédia vezetőinek, például a vezérigazgatóknak a kiválasztásában is, hogy azokat a jövőben nyílt és átlátható eljárásban, szigorú szakmai szempontok alapján nevezzék ki. Lényeges, hogy a közmédia részvénytársaságai (a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.) felett ez a testület gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat, de tartalmi kérdésekbe nem szólhat bele. Röviden ez a testület lesz a közmédia gazdája.Van egy jogelődje, a Közszolgálati Közalapítvány, de ez egy új szervezet.Magyar Péter a választási kampány alatt többször is elmondta, hogy abban a formában, ahogy az a Fidesz alatt működött, megszüntetik a közmédiát. Miután a Tisza áprilisban fölényesen megnyerte a választást, június 23-án el is fogadták a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Ez megszüntette az eddigi MTVA-t, helyette pedig létrehozott egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet.A kilenc tag közül hármat az ellenzék, hármat a kormánypárt, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Az ellenzék már megnevezett három embert, a Tisza Pártnak még nincsenek jelöltjei. Most a fennmaradó három ember jelölése körül áll a bál. Őket a Közszolgálati Tanács szavazta meg, de a jelölési folyamat lebonyolítása miatt több szervezet tiltakozik.Nem. A Közszolgálati Tanács a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének társadalmi felügyeletét ellátó szervezet. Korábban Közszolgálati Testület néven működött, most, az új törvény elfogadásával lett Közszolgálati Tanács a neve.Mindkettő tanács, de az égvilágon semmi közük egymáshoz. A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló hatáskörrel rendelkező testülete, amely a demokratikus nyilvánosság működésének biztosításáért és a hazai médiafelügyeletért felel. Például ők engedélyezik a médiaszolgáltatási jogosultságokat, ők folytatják le a rádiós frekvenciák pályázatait vagy ők ellenőrzik, hogy a médiaszolgáltatók betartják-e például a kiskorúak védelmére, az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó jogszabályokat.Mondhatjuk, hogy igen. Az új médiatörvény ezt a szervezetet lényegében érintetlenül hagyta. A testület, vagyis a Tanács tagjai döntően mind a korábbi években delegált emberek, bár azért volt mozgás a testületen belül. A nevén kívül annyi lényeges változás történt, hogy a Tanács 15 tagját kibővítik majd 18-ra.Nem. A Közszolgálati Tanács honlapján elérhető információk szerint a Magyar Tudományos Akadémia mellett a nagyobb egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Művészeti Akadémia delegált tagokat a testületbe. Ezen kívül sorsolás alapján most a Kisvárosok Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület, a „Pro Iuventute” Szocio-kulturális Egyesület, a „VAN HELYED” A Közös Jövőnkért Alapítvány, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és az Írott Szó Alapítvány delegált egy-egy embert. Így vannak összesen tizenöten, és ez bővül majd még három fővel.Azt még nem tudni, hogy ki lesz a három új tag. Augusztus 26-ig jelentkezhetnek azok a szervezetek, amelyek tagot akarnak delegálni a Tanácsba.Ezt a kérdést feltettük Grósz Juditnak, a közmédiáért felelős miniszteri biztosnak is. A válaszában azt írta: a Független Közmédia Testület szakmai tagjának kiválasztási folyamatát a Közszolgálati Tanács bonyolítja le. Ez a minisztériumtól függetlenül zajlik, a minisztérium csak figyelemmel kíséri a folyamatot. Grósz szerint fontos, hogy a Közszolgálati Tanácsnak nincs köze a kormányhoz: tagjait nem politikai alapon választják meg. Kilenc tagot a médiatörvény alapján delegálnak: 4 embert a történelmi nagyegyházak, továbbá 1-1 tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Művészeti Akadémia. A fennmaradó 6 tagot a törvény mellékletében meghatározott kategóriákba jelentkezett szervezetek közül sorsolják ki. A jelenlegi tagok megbízatása idén márciusban kezdődött.Ezt is megkérdeztük Grósz Judittól. A miniszteri biztos szerint a Közszolgálati Tanács feladata a társadalmi felügyelet biztosítása, ezért is képvisel olyan széles kört a tagsága. Grósz ezzel indokolta, hogy ők bonyolítják le a szakmai kiválasztási eljárást is. Egy titkos szavazás után ők nevezték meg azt a három embert, akit az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó művelődési bizottságának javasolnak.A Közszolgálati Tanácsban igen, az országgyűlésben még nem. Augusztus 19-én, a Közszolgálati Tanács kibővített ülésén titkos szavazást tartottak. Ezen a Tanács tagjain kívül a közmédia szakszervezeteinek két delegáltja szavazhatott még. A három legtöbb szavazatot kapott jelölt nevét küldte meg a Tanács az Országgyűlés Művelődési Bizottságának.Három, a szakmájában egyébként elismert ember: Bayer Judit médiakutató, Sükösd Miklós szociológus és Kollár Árpád író. Itt írtunk róluk bővebben.A szintén tagokat jelölő szakmai szervezetek több mindent kifogásolnak az eljárással kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban közösen levelet is írtak a Művelődési Bizottságnak a kifogásaikkal.A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Médiafórum Egyesület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Repropress.Több minden. Az egyik, hogy szerintük nem világos, hogy a befutó jelölteket jelölő szervezetek egyáltalán jelölhettek-e volna. Másrészt kifogásolják, hogy ők, mint jelölő szervezetek nem szavazhattak. Harmadrészt az is a bajuk, hogy szerintük rossz szempontrendszert írt ki a Közszolgálati Tanács a jelöltek kiválasztásához.Azért, mert a kiírás szerint csak olyan szervezetek jelölhettek volna tagokat, amelyeknek nem egyének, hanem szervezetek a tagjai, és mindemellett médiás szervezetek is. Ennek ellenére a három jelöltet alapítványok jelölték. Sükösd Miklóst pedig az alapítványon kívül még egy egyesület.Itt a törvény szövegének értelmezésén is vita van. Ahogy azt az egyik érintett szervezet, a MÚOSZ megfogalmazta, szerintük a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló új jogszabály értelmében a Közszolgálati Tanács az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának. A Közszolgálati Tanács viszont szerintük másként értelmezte a törvényt, és a jelölő szakmai szervezetek már szavaztak azzal, hogy leadták a jelölésüket, ezért csak tanácskozási joggal lehettek jelen. Jelölni csak egy tagot lehetett, szavazni viszont három tagról lehetett volna, ezért az újságíró szövetség szerint már emiatt is „megbicsaklik a tanács érvelése”.A szakmai szervezetek arra hivatkoznak, hogy a Független Közmédia Testület alapító okirata alapján a testület feladatainak nagy része (17-ből 13) vállalatirányítási, pénzügyi jellegű, a Tanács meghallgatási szempontjai mégis elsősorban szerkesztőségi-médiaszakmai tapasztalatot vártak el a jelöltektől.Nemcsak a szakmai szervezetek, mások is fogalmaztak meg kritikákat. Egyeseknek Sükösd Miklóssal például az a baja, hogy pártpolitikai múltja van: az LMP és a Párbeszéd alapításában is részt vett. Kollár Árpád jelölését azért is érte bírálat, mert annak az Írószövetségnek a választmányi tagja, amelyik szervezetnek a Közszolgálati Tanács egyik tagja, Erős Kinga az elnöke. Ráadásul Kollár 2024 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasa, márpedig az MMA delegáltja is szavazott, mivel a Tanács tagja.Valóban nehéz olyan jelölteket találni, akik mindenkinek megfelelnének, de a Tanács jelölési folyamatát tényleg nagyon sok, egyébként jelölő szakmai szervezet kritizálta.Nagyon úgy tűnik, hogy a szakmai visszajelzéseket látva a kormánypárt most korrigálna. Kedden hallgatták volna meg az Országgyűlés művelődési bizottságában a Tanács által jelölt három embert, de a Tisza Párt kezdeményezésére a meghallgatás elmaradt. A tiszás Rápli Róbert a napirend elfogadása előtt azt mondta, több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet és a jelölési folyamatot. A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni – mondta Rápli, és azt javasolta, hogy halasszák el a meghallgatást. Ezt a bizottság többsége támogatta. A fideszes Szentkirályi Alexandra szerint azonban ez az eljárás méltatlan, és jól példázza, hogy sok sebből vérzik a pályázati folyamat. Mindenesetre korántsem biztos, hogy a bizottsági meghallgatás elhalasztása miatt a Radnai által emlegetett augusztus 31-i határidő tartható lesz.A Telex két jelölőszervezetnek, a Magyar Lapkiadók Egyesületének és a Magyar Reklámszövetségnek is tagja.(A cikk elkészítésében közreműködött Bicsérdi-Fülöp Ádám.)