Ahogy az várható volt, újabb 0,25 százalékponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot, így az 5,75 helyett 5,5 százalékos lesz.Ez abból a szempontból a legkevesebb meglepetést sem jelenti, hogy pontosan ez az, amit Varga Mihály júniusban megígért: akkor azt mondta, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor egy mini kamatcsökkentési ciklus jöhet a nyáron, ami júniusra, júliusra és augusztusra is 0,25 százalékpontos csökkentést vetített előre.És valóban nem jött közbe semmi, ha csak az nem, hogy az infláció még a vártnál is alacsonyabb lett. Júniusban azzal az indoklással kezdett bele az MNB a mini kamatvágási ciklusába, hogy már túl alacsony az infláció, a 2 és 4 százalék közötti toleranciasáv alját is csak a negyedik negyedévben érheti el, ehhez képest azóta júliusra már 1,2 százalékosra csökkent az áremelkedés éves üteme, olyan alacsonyra, amilyet 2016 óta nem láttunk.A világ és Magyarország gazdasága pedig sok problémával küzd – csak címszavakban: iráni háború, energiaválság, aszály, a kormányváltás utáni újratervezés –, azonban ezek egyelőre nem küldték fölfelé a magyar árakat.Az alapkamat csökkentését a nyár elején három fő tényezővel magyarázták:az inflációs várakozások mérséklődtek,az ország kockázati felára csökkent,a forint pedig erősödött.A három tényezőből az első kettő azóta is igaz, a forint pedig egy kicsit gyengült ugyan június óta – az akkori 350-355-ös szint helyett most már 360-365 között mozog az euróhoz képest –, de ez drámai gyengülésnek semmiképpen nem nevezhető.Arról, hogy hogyan mehet tovább az MNB innen, először is a kamatdöntés után egy órával, azaz délután háromkor ad ki a jegybank egy kicsit részletesebb iránymutatást. Júniusban mindenesetre azt mondták – és eddig ehhez tartották magukat –, hogy az őszi lépésekről akkor döntenek majd, ha már ismerni fogják azokat az előrejelzéseket, amelyeket a szeptember végén esedékes Inflációs jelentésben tesznek majd közzé.