A NER egyik legfontosabb működési alapelve a néha egészen irracionális méreteket öltő központosítás volt. Állami vízfejeknél futott össze szinte minden döntési jogkör és anyagi forrás az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, a közbeszerzéseknél, a kulturális szférában, és még hosszan sorolhatnánk. Ennek a törekvésnek szép illusztrációja a Fidesz-közeli médiában a KESMA/Mediaworks, ami úgy jött létre 2018-ban, hogy egy adott pillanatban szinte az összes kormánybarát médiatulajdonos egyszerűen bedobta a közösbe az újságját, tévéjét, rádióját. Ezt a Fidesz egy kormányrendeletben közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, így se a GVH, se a Médiatanács nem szólhatott hozzá. A Mediaworks onnantól egy 2000 alkalmazottal közel 500 médiaterméket üzemeltető, évi 50 milliárd forint körüli összegbe kerülő fideszes propagandagólemként működött.De akadt néhány olyan Fidesz-közeli sajtótermék is, amelyet nem olvasztottak be a Mediaworksbe. Ez néha logikus volt, a TV2-nek vagy az Indexnek például kellett a függetlenség látszata, de máskor homályban maradtak az okok. Ez a cikk három ilyen, a NER-média peremvidékén élő lapról szól, amelyek mintha folyton túlkompenzáltak volna a Mediaworksön kívüliségért, és annyira túltolták a fideszes propagandát, mint kevesen a hazai sajtóban.A Pesti Srácok egyik szerzője a saját apjáról írta azt egy cikkben, hogy a sátánt szolgálja, amikor az kritizálta a Fideszt; egy másik meg addig ment, hogy „Ukrajna mellé állni hazaárulás”.A Demokrata főszerkesztője azon örvendezett (igaz, nem a saját lapjában, hanem a Hír TV-n), hogy Ugandában kivégzik a melegeket, és már két évvel Orbán előtt nemhogy lepoloskázta, de egyenesen lesvábbogarazta az ellenzéki tüntetőket.A Magyar Hírlapban saját tartalomként jelent meg az orosz állami propagandacsatorna RT.com-ról tükörfordított anyag; és több mint 1500 cikket szemléztek a legnagyobb magyar nyelvű orosz propagandaoldalról, az Oroszhirek.hu-ról.Az Átlátszó kiperelte a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda reklámköltéseinek adatbázisát 2020 és 2024 márciusa között. A lap ezt nyilvánossá is tette, bárki belenézhet az iratokba itt. Ez olyan, elvileg társadalmi célú, a gyakorlatban főként Fidesz-propaganda-hirdetéseket takar, mint a nemzeti konzultációk vagy a „gyermekvédelmi” népszavazás felhívásai, Brüsszel megállítása, a szankciós bombák és hasonlók. Mindet Balásy Gyula médiaügynökségén, a New Land Medián keresztül intézték, összesen bruttó 188 milliárd forint közpénzt költött erre a minisztérium. Ebben a bő négyéves időszakban vizsgáltuk, mennyi ilyen hirdetési pénz jutott a Pesti Srácokhoz, a Demokratához és a Magyar Hírlaphoz.A Demokrata és az aszimmetria diszkrét bájaA Magyar Demokrata nyomtatott hetilapként ma 8000 körüli eladott példánnyal fut, és ez nagyjából ugyanennyi volt 2020-ban is – vagyis kicsi, de stabil törzsközönsége van, ami ellenáll a nyomtatott sajtó általános csökkenő tendenciáinak. A lapban 2 millió forintos listaáron, 50 százalékos kedvezménnyel adták az egész oldalas hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodának, illetve a hátsó borítót kétszer ennyiért. Ez egyezik a lap publikusan elérhető árlistájának adataival, és az általunk megkérdezett reklámpiaci szakemberek úgy értékelték, hogy ez kicsit drága, de azért a valóságtól nem teljesen elrugaszkodott. Ha összehasonlítjuk a szintén közéleti hetilap Magyar Hang hivatalos árlistájával, hasonló következtetésre juthatunk: ott 2,5 millió egy oldal, és az eladott példányszáma is nagyjából egynegyedével magasabb a Demokratánál.A Demokrata online kiadása csak 2024 nyara óta méreti hivatalosan a látogatottságát, de azóta elég stabilan tartják a napi 15 ezer olvasót. Ez az online sajtóban nagyon kevésnek számít, a piacvezető lapok – Telex, 24.hu, Index – legutóbbi három havi átlagának a 2,2 százaléka. Ehhez képest a hirdetési listaárak döbbenetesen magasak, az adatbázisban a leggyakrabban előforduló két bannertípusra, a címlapi statikus, illetve a videóbannerre heti 8, illetve 17,5 millió forint. (Ebből a kabinetiroda 50 százalékos kedvezményt kapott, ami nagyjából a piaci standard egy nagyobb reklámvásárlónál a listaárra.)Szakértőink szerint ez a kedvezménnyel együtt is minimum tízszeres túlárazás a piaci realitásokhoz képest, de inkább még több.Gondoljunk csak bele, ilyen árazás mellett a Demokratához képest napi szinten 45-ször több embert elérő Telex heti 400 millió forintot számlázhatna ki egy szál címlapi videós reklámért. A valóságban 400 millió forintot tavaly nagyjából három és fél hónap alatt termelt ki a Telex összes hirdetése együtt.Az tehát elég látványos, hogy míg a Demokrata nyomtatott kiadásában nagyjából piaci áron ment a kormánypropaganda, az online felületen bődületesen elszállt összegeket számláztak ki ezért a Rogán Antal-féle minisztériumnak. 2020-tól 2024 márciusáig a minisztérium összesen bruttó 2,218 milliárd forintért vett hirdetést a Demokrata két platformján, ebből az áfa és az ügynökségi jutalék levonása után 1,519 milliárd maradt a kiadónál, az Artamondo Kft.-nél.2024-ben megváltozott a kiadói háttér, és a hirdetési bevételeknek is csak a töredékére látunk rá, szóval most csak a 2020–23 közötti éveket vizsgáljuk. Ezt a négy évet a cég összesen 2,535 milliárd forint nettó árbevétellel zárta, ebből a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései 1,416 milliárdot tettek ki. Ha már pár bekezdéssel ezelőtt a hasonló műfajban utazó, kicsit magasabb olvasottságú Magyar Hanggal hasonlítottuk össze a Demokrata árait: utóbbinál csak a kabinetiroda hirdetési több pénzt hoztak a konyhára, mint a Magyar Hang kiadójának teljes bevétele az összes hirdetéssel, előfizetésekkel, utcai lapeladásokkal együtt.Négy éven keresztül a Demokrata bevételnek több mint a felét ez az egy forrás adta.A Fidesz-propaganda hirdetéseinek elhelyezésén a Demokratában ezalatt a Balásy Gyula-féle New Land Media 261 millió forintot keresett ügynökségi jutalék formájában.A Pesti Srácok és a megélhetés forrásainak színes köre„Elég színes körből kaptuk a megélhetés forrásait” – mondta bele a Telex kamerájába szemrebbenés nélkül Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője Tusványoson, amikor arról kérdeztük, hogy mennyi állami pénz érkezett a laphoz. Lássuk, mennyire támasztják alá ezt a kiperelt minisztériumi dokumentumok!2020 és 2024 márciusa között a Miniszterelnöki Kabinetiroda 72 hirdetési kampányt futtatott a Pestisracok.hu oldalon (a Pesti TV hirdetéseit nem számolva), és összesen bruttó 1,451 milliárd forintot költött erre. Az áfa és a New Land 15 százalékos jutalékának levonása után ebből 994 millió marad. Hogy ebből mennyi jutott el konkrétan a Pesti Srácokhoz, azt nem tudjuk, a lap kiadói és tulajdonosi viszonyai ugyanis elég dinamikusan alakultak az elmúlt években. Kezdetben az Insider Média volt a kiadója, aztán 2022-ben átkerült a Media Vivantis nevű céghez (ez Mészáros Lőrinc exfelesége, Kelemen Beatrix cége, a fő profilja az Ozone TV és a Life TV nevű csatornák üzemeltetése volt), és végül 2024-ben a Mediaworks alá. Maga Huth is azt mondta, hogy a 2022 előtti időszakban volt csak rálátása a lap anyagi hátterére.Vizsgáljuk hát meg a 2021-es évet. Az Opten cégadatbázis adatai szerint ezt az évet az Insider Média Kft. 653 millió forint nettó árbevétel mellett 8,7 millió forint veszteséggel zárta. A Miniszterelnöki Kabinetiroda adatbázisai szerint ugyanebben az évben a Pestisracok.hu-n 34 hirdetési kampányra összesen bruttó 504 milliót költöttek. Ez nettó 345 millió forintot jelent (és 59 milliót Balásy Gyula zsebében).Vagyis 2021-ben a Pesti Srácok bevételeinek több mint a fele egyetlen minisztérium hirdetéseiből folyt be.Hogy ezek a hirdetések mennyire voltak túlárazottak, azt nehéz megbecsülni. 2023–24-ben a Gemius hivatalos közönségmérési adatai szerint az oldal látogatottsága elég stabilan a napi 20 és 30 ezer olvasó közti sávban mozgott; feltételezhetjük, hogy nagyjából ennyi lehetett az előző pár évben is, ahonnan nincs publikus adat. A hirdetések nem reklámmegjelenés után voltak árazva, hanem napi vagy heti árakon futottak, egészen specifikus megjelenési helyekkel (például: „PestiSrácok.hu / címlap / jobb oldal Öreg blog felett – Medium Rectangle Közép Címlap 300x250 videobanner”). Az átlagos listaár nagyjából napi 500 ezer forint plusz áfa körül volt egy bannerre. Ennyiből nem igazán lehet megmondani, hogy egy-egy hirdetés hány embert ért el, az általunk megkérdezett, online hirdetési piacot jól ismerő szakértők annyit mondtak, ez „valószínűleg nagyon túl van árazva”.A Magyar Hírlap és a józan ész határaiA Magyar Hírlap mint nyomtatott napilap 2022 nyarán szűnt meg, de az eladott példányszámáról ekkor már rég nem volt semmilyen hivatalos adat, a kiadó már 2014-ben leállt az auditáltatásával. Akkor napi 7800 fogyott belőle, ez a 2020-as évek elejére, amikorról hirdetési adataink vannak, jóindulattal napi 2500-3000 körüli szintre csökkenhetett iparági becslések szerint. Vagyis egy-egy lapszám, és benne a reklámok nagyjából harmadannyi olvasót értek el, mint a Demokrata esetében – ennek ellenére az egész oldalas hirdetésért pont ugyanannyit fizetett a minisztérium (1,8 millió listaár, 45 százalék kedvezménnyel, plusz áfa). Ez egybevág azzal is, amit szakértőink mondtak: súlyos, két-háromszoros túlárazás a piaci árhoz képest. Egyszerűen semmi nem indokolja, hogy ugyanannyit kérjenek két olyan lap hirdetéseiért, amelyeknek az elérése között ekkora különbség van, és gyakorlatilag ugyanazt írják, ugyanannak a közönségnek.De az igazán súlyos anomáliák a Magyar Hírlap online kiadásánál jönnek. Már maga az oldal olvasottsága is egészen szürreális kanyarokat mutat. 2020-ból nincsen adatunk, aztán 2021-ben az NMHH éves jelentése napi átlagban 12 500 olvasót ír, a 2022-es 10 200-at, 2023-ban ez felugrik 63 100-ra, innentől pedig már vannak hivatalos adataink a Gemius közönségméréséből: 2024-ben 180 ezer, 2025-ban újra csak 60 ezer, 2026 első félévében pedig már csak 10 ezer, aztán júliustól ki is kapcsolták a mérést.Ehhez képest 2021-ben a leggyakoribb hirdetéstípusuk (nyitóoldali 1100x350 felbontású videóbanner) listaára pontosan ugyanannyi volt (4,26 millió forint plusz áfa egy hétre), mint 2024-ben, 18-szor nagyobb napi olvasottság mellett.Itt megint belefutunk abba a problémába, hogy az oldalról csak általános látogatottsági adataink vannak, a hirdetések pedig specifikus helyeken (címlap, bizonyos rovatok cikkoldalai) futottak, így nem tudjuk, valójában mennyiszer jelentek meg. Találtunk viszont egy olyan kampányt 2023-ból, amikor november 21. és december 11. között párhuzamosan futott a kabinetiroda hirdetése a magyarhirlap.hu címoldalán, és 23 (!) rovat cikkein. A téma az éppen aktuális nemzeti konzultáció volt. Erről elég nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy az egész újság minden oldalát kitapétázták vele, erre pedig már mutat látogatottsági adatokat a Gemius: napi átlagban 100 ezer olvasó és 180 ezer kattintás volt ebben az időszakban a teljes oldalon.Most tekintsünk el attól, hogy már a 23 rovat is teljesen abszurd, és attól is, hogy ugyanolyan áron adták például a Belföld rovatot, mint a Kert, Divat, vagy Gasztro rovatokat. Sőt, attól is, hogy három hétre egy teljes újság minden oldalát faltól falig kibérelni egy hirdetőnek, ahogy az egyik szakértőnk fogalmazott, „teljesen felesleges, tökéletes pénzégetés”. Maradjunk a számoknál: a címlapi hirdetés listaáron heti 4,26 millió, volt, a rovatok darabja 3,42 millió, és erre az egészre adtak 60 százalék kedvezményt. A teljes kampány tehát 99,5 millióba került, ezen felül ott van még Balásyék 14,9 milliós jutaléka, plusz az áfa.A már alapból teljesen értelmetlen kampány az általunk megkérdezett reklámpiaci szakemberek szerint ilyen áron, ilyen olvasottság mellett nagyjából 15-szörösen lehetett túlárazva.És a minisztérium ugyanilyen árakon hirdetett az oldalon akkor is, amikor az napi 10 ezer olvasót ért el, nem 100 ezret.A Magyar Hírlap hirdetésszervezése ki van szervezve egy Rising Star Kft. nevű reklámügynökségnek, aminek ugyanaz a tulajdonosa, mint az újságnak (Széles Gábor Fidesz-közeli milliárdos, Békemenet-alapító), viszont az elmúlt öt évben csupán 2-3 alkalmazottja volt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a New Landen és a Rising Staron keresztül vásárolt hirdetéseket a Magyar Hírlap nyomtatott és online verzióiban is; azt persze nem tudhatjuk, hogy utóbbi, és a lap kiadója között milyen szerződés volt. Mindenesetre a 2020 és 2023 közötti négy évben a kiadó és az ügynökség szinte pont ugyanannyi bevételt ért el (2 milliárd 504, illetve 508 millió) – a kabinetiroda hirdetései ennek kicsit több mint a felét, 1,378 milliárdot tettek ki.A teljes, 2020-től 2024 márciusáig tartó időszakban a Rogán-féle minisztérium bruttó 2,43 milliárdot költött a Magyar Hírlap hirdetéseire, a New Land 287 milliót tett zsebre ebből, mint közvetítő reklámügynökség.6 milliárd bizony, dalolva ment lángsírbaA három lapnál kicsit több mint négy év alatt kicsit több mint 6 milliárd forintért vásárolt hirdetéseket a Rogán-féle minisztérium, ebből 4,1 milliárd folyt be a kiadókhoz. A három lap elérése nagyon nagy jóindulattal, a keresztolvasottságtól elegánsan eltekintve, csúcsidőben összesen a negyede lehetett a vezető hírportálokénak, de voltak olyan évek is, amikor inkább a tizede. Ezzel húztak be annyi pénzt egyetlen forrásból, amit egy nagy hírportál 2-3 év alatt hoz össze az összes hirdetésével.Mindhárom lapnál az látszik, hogy a kiadó bevételének nagyjából felét ez az egyetlen forrás, a Miniszterelnöki Kabinetiroda propaganda-hirdetései adták, általában extrém módon túlárazva, és a lapok hirdetési felületeinek elég nagy részét elfoglalva. És még azt sem mondhatjuk, hogy ennyi volt az összes állami forrásuk, és felerészben a piacról éltek, hiszen volt még egy csomó más, évi milliárdos, vagy tízmilliárdos nagyságrendben költő állami hirdető is ezekben az években: más minisztériumok, Szerencsejáték Zrt., MVM, Magyar Turisztikai Ügynökség, stb.Ha valaki csodálkozik, hogy a kormányváltás után miért kezdett olyan gyorsan összeomlani a fideszes médiabirodalom, hát, ez a pénz biztosan hiányzik azóta a működtetéséhez.Ha félretesszük a propagandahirdetések tartalmát, és azt, hogy itt az állami pénz nagyrészt egy párt permanens kampányát támogatta, végső soron azt látjuk, hogy a minisztérium nagyon-nagyon sok pénzt költött arra, hogy eljuttassa az üzenetét az emberekhez, és ezt nagyon-nagyon rossz hatásfokkal oldotta meg a New Land Media. Az ügynökség, aminek elvileg az lenne a feladata, hogy a jutalékáért cserébe a reklámpiaci és médiapiaci tudását, tapasztalatát adja, és optimalizálja a reklámok eljuttatását a célcsoporthoz. Ezt a jelek szerint – ennél a három lapnál és 6 milliárd forintnál legalábbis biztosan – extrém gyengén végezte el Balásy Gyula cége, de ezt valami miatt sem a megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda nem ellenőrizte, sem a minisztériumok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszék és Kormányzati Ellenőrzési hivatal nem talált benne semmi kivetnivalót.