Kezdjük a legkínzóbb kérdéssel: hogyan lehet az őszibarack őszi, ha egyszer nyári? Erre egy izgalmasabb, de nyelvészetileg sehol nem igazolt, illetve egy jóval prózaibb válasz is adódik. Az első szerint azért őszi, mert perzsa: ahogy a latin neve, a Prunus persica is mutatja, a gyümölcs perzsa eredetű, a régi magyar nyelvben pedig ezt jelentette az „öszi” előtag, ami aztán őszire módosult. Csinos magyarázat, csak kár, hogy nem igaz: már csak azért is valószínűtlen, hogy az lenne, mert magát az őszibarack szót bizonyítottan először Mikes Kelemen írta le, méghozzá 1750. szeptember 16-án, amikor a Törökországban termő gyümölcsöket ismertette.
Grosse Mignonne fajtájú barack
Fotó:
Bridgeman Images via AFP
Az már csak hab a tortán, hogy hiába nevezik perzsa szilvának, a szilvához még van köze a gyümölcsnek, a perzsákhoz viszont már annál kevesebb, ez ugyanis a sárgabarackkal együtt kínai eredetű. De akkor hogy jöttek ide a perzsák? És ha már itt tartunk, a kajszi (Prunus armeniaca) esetében az örmények (aminek a magyar neve, a kajszi, cserébe viszont török eredetű, arról nem is beszélve, hogy maga a barack pedig szláv, és hasonló módosulásokon ment keresztül a magyar nyelvben, mint a palack szavunk)?
