A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a Központi Maradványelszámolási Alapból 3 milliárd forintot utal ki a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumnak Azbeszt-mentesítési Alapként, „az Osztrák Köztársaságból származó azbeszttartalmú kőzet okozta szennyezés” felszámolására.A kormány „annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra”, kötelezővé teszi a Nemzeti Irányító Hatóság számára az ARACHNE+ kockázatkezelő eszköz alkalmazásának folyamatos figyelemmel kísérését és a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára az adatok kéthavonta történő teljes feltöltését. Ez a 2023-ban bevezetett Arachne helyébe lép. Egy kormányzati hírlevél magyarázata szerint „Magyarország az uniós pénzekhez kapcsolódó jogállamisági eljárásban vállalta az ARACHNE informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazását. Kockázatkezelő eszközről van szó, amely az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan segíti a visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását”.A kormány most egy rendelettel és egy határozattal rendelte el az ARACHNE+ használatát, azzal, hogy annak a terület- és állatalapú támogatásokra vonatkozó gyakorlati megvalósíthatóságáról folyamatosan egyeztetni kell az Európai Bizottsággal.Az iratkezelésben ezzel szemben éppen egy rendszer kötelező használatát szüntetik meg: a kormány „a közpénzek gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása, valamint az új, hosszú távú állami iratkezelési modelljének kialakítása érdekében egyetért azzal, hogy az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) kötelező jellegű további kiterjesztését fel kell függeszteni”. Az igazságügyi miniszternek – a tudományos és technológiai miniszter bevonásával – olyan hosszú távú állami iratkezelési modell kialakítására kell javaslatot tennie, amely nem egy konkrét iratkezelő rendszer kötelező alkalmazására, hanem egységes műszaki, adatcsere-, biztonsági, archiválási, interoperabilitási és megfelelőségi követelményekre épül.A kormány keresi az új köztársasági elnök kései utódját az Emberi Jogok Európai Bíróságára, ahol Baka András 1991 és 2008 között ítélkezett. Határozata szerint a magyar bírójelölti listán szereplő jelölteket „nyilvános pályázat kiírását követően” választják majd ki. A Strasbourgban működő testületbe, amely az Európa Tanács szerve és nincs köze az Európai Unióhoz, a tagállamok jelöltlistái alapján az Európa Tanács 46 tagállama parlamentjeinek képviselőiből álló parlamenti közgyűlése választja meg a bírákat.Nyitókép: Azbesztmentesítés Zalaegerszegen. Fotó: Facebook / Balaicz Zoltán