Mint arról a HVG is beszámolt, a KSH csütörtökön közzétette, hogy az építőipar júniusi teljesítményét: a termelés volumene a nyers adatok szerint 1,2, munkanaptényezővel kiigazítva 5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az előző hónaphoz mérve 3,9 százalékkal csökkent a kiigazított adatok szerint.Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi adatot a KSH jelentősen revideálta: az előző havi tájékoztatóban még 10,7 százalékos éves alapú teljesítménycsökkenés szerepelt, míg a friss közlésben már csak 2,8 százalékos, a havi bázisú visszaesés pedig 6,5 helyett 4,6 százalék lett. Az adat így már „nem olyan tragikus”, mint korábban volt, de nem is jó – jegyezte meg. https://hvg.hu/kkv/20260812_extra-nyereseg-ner-epitoipari-cegek-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-garancsi-istvan-paar-attila-balazs-attilaMeglepőnek nevezte, hogy pont a jellemzően állami megrendelésű egyéb konstrukciók építése nőtt, mivel kormányváltásnál általában mindig van lassulás a megrendelésekben. A növekedést vélhetően a még folyamatban lévő autópályaépítések magyarázzák – fűzte hozzá.Az épületek építésének lassulása mögött egyebek közt a kormányváltás és az iráni háború okozta bizonytalanság húzódhat meg. Az uniós források várható hazaérkezése viszont felpörgetheti a beruházási kedvet a vállalatoknál is, ám egyelőre megvárják, hogy lesz-e valamilyen támogatás beruházásaikhoz – vélekedett.Negyedéves alapon növekedésMolnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője jelezte, bár júniusban havi és éves szinten is visszaesett az építőipar termelése, negyedéves alapon 5,6 százalékos növekedést mértek.továbbra is jelentős bizonytalanság övezi az építőipar kilátásait. Egyrészről a rendelésállomány főleg az egyéb építményeknél még bővülést vetít előre, miközben a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program indukálta kereslet a lakásépítésekkel támogatja a növekedést. Másrészt viszont a vállalati szegmensben változatlanul az óvatosság a jellemző, a bizonytalan kilátások tartósan visszafogják a beruházási hajlandóságot. Az uniós források várhatóan először az év vége felé jelentkezhet – tette hozzá.Az MBH Bank elemzői is úgy vélték, hogy az EU-s pénzek érdemi lendületet csak 2027-től adhatnak az ágazatnak, a tervezett felhasználási célok között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint egy átfogó bérlakásépítési program elindítása.