Az Orbán-kormány módszeresen építette le a hazai szélenergia-fejlesztések lehetőségeit, holott azok a magyarországi villamosenergia-fogyasztás akár egyötödét, tehát 20 százalékát is adhatnák a jelenlegi nagyjából 1 százalék helyett. Ez az arány praktikus és szakmailag megfontolt energiastratégia felépítésével a 2030-as évek közepére valósággá is válhat: a múlt héten a WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet részletes szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtott be Kapitány István gazdasági és energetikai, illetve Gajdos László élő környezetért felelős miniszterekhez. A dokumentumban a szervezetek konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős és átlátható megvalósításához – mondta Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője a Qubitnek. A javaslatok célja, hogy gazdasági, természetvédelmi, energetikai és társadalmi szempontból összehangolja a magyarországi szélturbinaparkok és a hozzájuk kapcsolódó villamosenergia-rendszerek hatékony kialakítását.
Orbán nem tartotta esztétikusnak a szélfarmokat
Magyarországon 2011 óta változatlanul 171 szélturbina üzemel; ezek összesen 330 megawatt áramot termelnek 34 erőmű bevonásával. A stagnáló beruházási tendencia annak az eredménye, hogy az Orbán-kormány már a 2010-es hatalomra kerülésekor elkaszálta a szélfarmok nagyléptékű telepítését, aminek rossz nyelvek szerint egyszerűen az volt az oka, hogy az ex-miniszterelnöknek nem tetszett a szélturbinák látványa. Ezt Lantos Csaba volt energiaügyi miniszter nyilvánosan el is ismerte: „nem szeretnénk megengedni, hogy szélkerékerdők legyenek, szerintünk az ipari tájjá változtatja a környezetet” – idézte 2023-ban a HVG cikke a minsizterrel készült infórádiós interjút.
