A legkényelmesebben hordozható agy-számítógép interfészének nevezte a Palo Altó-i Sabi startup vezérigazgatója azt a fejlesztés alatt álló sapkát, amelyik egészen újszerű módon segíti a szövegek gépelését. Csak fel kell venni a fejrevalót, arra gondolni, amit be akarunk gépleni, és a szöveg megjelenik a csatlakoztatott eszközön, percenként nagyjából 30 szavas sebességgel. Ez ugyan lassabb egy átlagos laptopos gépelésnél, viszont gyorsabb sok alternatív kommunikációs megoldásnál, amelyet a jelenleg mozgássérültek használhatnak.A sapkák technológiájának ötletét az agy elektromos aktivitását mérő EEG-től kölcsönözték. A sci-fibe illő innováció is azon az elven alapszik, hogy az agy folyamatosan apró elektromos jeleket generál. Azonban míg a legtöbb EEG-rendszer néhány tucat érzékelőt használ, a Sabi 70–100 ezer apró szenzort építene a sapkába. Ezek figyelik az agy elektromos aktivitását, és – a startup szerint – elegendő információt képesek rögzíteni ahhoz, hogy gondolatokat szöveggé alakítsák anélkül, hogy egyetlen szót is ki kellene mondani.Sok ezernyi apró EEG-érzékelő bújik meg a sapka belsejébenSabiValami hasonlón dolgozik Elon Musk is, azonban a Neuralink esetében implantátumokat kell elhelyezni az agyba, itt viszont semmiféle invazív beavatkozásról nincs szó, egyszerűen csak fel kell venni a sapkát. Ráadásul a Sabi technológiája – jegyezte meg nemrég a New Atlas – képes érzékelni a folyamatos beszédet, szemben a hagyományos EEG-alapú eszközökkel, amelyeknek véges a parancskészletük. A rendszer a már említett, saját fejlesztésű chipekkel működtetett szenzorokon kívül tartalmazza még a vállalat Brain Foundation Modeljét (ami egy LLM agyi jelekre optimalizált változata), amelyet a világ legnagyobb neurális dekódoló adatkészletén tanítanak. https://hvg.hu/tudomany/20240130_agy_szamitogep_interfesz_neuralink_chip_beultetes_telepathy_telepatia_gondolatvezerlesEz mintegy 100 ezer órányi neurális adatot jelent, amelyet 100 önkéntes szolgáltatott – írja a Wired. A cél az volt, hogy megtudják, mely agyi jelek felelnek meg általánosan bizonyos tevékenységeknek. Erre azért van szükség, hogy biztosak lehessenek abban, hogy ugyanaz jelenik meg a képernyőn, amikor két Sabi-felhasználó egy adott szóra gondol, még ha az agyukból érkező jelek némileg el is térnek. A Sabi szerint az adatokat titkosították, mielőtt a felhőbe küldték, azaz a modellt titkosított jeleken, nem pedig védelem nélküli nyers adatokon képezték ki.A Sabi az év végére ígéri a sapka piacra kerülését, azonban az áráról egyelőre még nincsen információ. Úgy tudni, hogy lesz egy baseball sapkás változat is.Szkeptikus hangok azért már most is vannak, többek között a Reddit neurotech-közösségétől. Több hozzászóló szerint laboratóriumi körülmények között is nehéz megbízható EEG-alapú szövegdekódolást elérni, nemhogy egy hétköznapi kötött sapkában. Egy kutató arra is felhívta fel a figyelmet, hogy az EEG-jel gyakran „többnyire zaj”, különösen száraz elektródák és laza illeszkedés esetén. Mások egy tavalyi, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkoznak, amely szerint az EEG-jelekből szöveggé alakító modellek hatékonysága továbbra sem tisztázott.Itt van még az adatbiztonság kérdése is. Bár a Sabi hangsúlyozza, hogy a neurális adatokat titkosítják, a kritikusok szerint ez nem feltétlenül megnyugtató. Ha egy cég hozzáfér a gondolati mintákhoz, az minden eddiginél intimebb adatokat jelenthet. Nem valaki keresési előzményeiről vagy az üzeneteiről van szó, hanem arról, hogyan gondolkodik. Szóval egyelőre még rengeteg a nyitott kérdés, de az év vége felé, ha valóban megjelenik a sapka, jóval tisztábban láthatunk majd ezen felvetések ügyében.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.