Miért válik stratégiai jelentőségűvé a hibridizáció egy decentralizáltabb és egyre összetettebb villamosenergia-piacon?A villamosenergia-rendszer ma már egészen más logika szerint működik, mint akár tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Korábban néhány nagy erőmű termelésére épült a rendszer, ma viszont egyre több ponton, egyre többféle technológia termel áramot. Viszonyításképpen: 2010-ben a háztartási méretű kiserőművekkel együtt mindössze 296 napelemes betáplálási pont kapcsolódott a közcélú hálózathoz. Mára ezek száma meghaladja a 336 ezret.A megújulók, különösen a napenergia térnyerése óriási eredmény, de egyben új kihívást is hozott: az időjárásfüggést.Mi úgy látjuk, hogy Európa és Magyarország is elérkezett ahhoz a fejlődési ponthoz, ahol a megújuló energiaforrások aránya már elég magas ahhoz, hogy a következő nagy kérdés ne az legyen, tudunk-e zöld energiát termelni, hanem az, hogyan tudjuk azt a rendszer számára kiszámíthatóvá, szabályozhatóvá és értékesebbé tenni. Erre ad választ a hibridizáció.Ennek lényege, hogy egy hálózati csatlakozási pont mögött nem egyetlen technológia működik, hanem többféle villamosenergia-termelő vagy -tároló egység kapcsolódik össze. Például naperőmű, akkumulátoros energiatároló, később akár szélerőmű vagy geotermikus termelés. Ezeket nem külön-külön, hanem összehangoltan kell működtetni, hogy a rendszer kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb és olcsóbb legyen.Míg a napelemes erőmű éves csatlakozási pont kihasználása 15,4%, az önálló szélerőműé 27%, a nap, a szél és az energiatároló közös telepítése esetén ez az érték már megközelíti a 40%-ot. Ez a különbség önmagában is azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitás ilyen típusú hibrid hasznosítása felel meg a legkisebb költség elvének, és ellátásbiztonsági szempontból is ebben az irányban kell továbblépni.A hibridizáció ezért nem egyszerű technológiai fejlesztés, hanem az energiaátmenet egyik kulcsa.Dr. Juhász-Farkas Gábor a SolServices Kft. ügyvezetőjeSolServices Kft.Csökkenthetik-e a több technológiát ötvöző hibrid projektek a volatilitást, és kiszámíthatóbbá tehetik-e a megújulóenergia-termelést a piac számára?Teljes mértékben. Sőt, Magyarország jelenlegi energiamixét nézve ez a következő logikus lépés. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, mára érdemi szereplővé váltak a hazai villamosenergia-rendszerben. Ez hatalmas előrelépés, de természetes következménye, hogy a rendszernek alkalmazkodnia kell a termelés ingadozásaihoz.A hibrid projektek lényege éppen az, hogy ezt az ingadozást tompítsák. Amikor süt a nap, de a rendszernek éppen nincs szüksége ennyi energiára, az akkumulátoros tároló képes eltárolni az áramot. Amikor pedig a fogyasztás magasabb, vagy a piaci árak emelkednek, ez az energia visszatáplálható a hálózatba. Így a megújuló energia nem egyszerűen „akkor hasznosul, amikor megtermelődik”, hanem akkor, amikor a rendszernek és a fogyasztóknak a legnagyobb szükségük van rá.Ez a kormányzati és befektetői oldalnak is egyaránt az érdeke. A kormányzati cél az ellátásbiztonság erősítése, az importkitettség csökkentése és a megújuló energiaforrások jobb rendszerintegrációja. A befektetői logika pedig azt diktálja, hogy a meglévő termelőkapacitásokat minél hatékonyabban, minél nagyobb értéket teremtve működtessük. A hibridizáció ebben a két szempontban ritkán látható erősséggel találkozik.A SolServices Kft. régiós szinten is jelentős BESS-portfólió építésébe kezdett. Mit jelent pontosan a BESS, és hogyan képes az energiatárolás mérsékelni a megújulóenergia-termelés volatilitását?A BESS — Battery Energy Storage System — ipari méretű akkumulátoros energiatároló rendszert jelent. A szerepe nagyon egyszerűen megfogalmazható: akkor tárol energiát, amikor abból többlet van, és akkor adja vissza a hálózatnak, amikor arra nagyobb szükség van.Az akkumulátoros energiatárolás számunkra a hibridizáció első, kézzelfogható lépése: a napenergia önmagában is értékes, de akkor válik igazán rendszerértékűvé, ha időben el tudjuk tolni a felhasználását. Ennek részeként minden napelemparkunkhoz BESS-csatlakozást telepítünk, összesen 150 Mw/ 300 MWh kapacitással. Egy akkora BESS- és megújuló portfolio már rendszerpiaci szinten is érzékelhető hatást képes gyakorolni.Vegyünk egy egyszerű példát. Ha a napközben megtermelt napenergiát nem azonnal tápláljuk be a hálózatba, hanem a tervezett 300 MWh tárolókapacitás segítségével eltároljuk, akkor azt a napon belüli legkritikusabb, jellemzően délutáni órákban tudjuk visszaadni a rendszernek.Ha ebben az időszakban hazai, korábban megtermelt napenergiát tudunk betáplálni, annak közvetlen árletörő hatása van. Számításaink szerint az általunk időben eltolt napenergia ezekben az órákban akár 16 százalékkal is mérsékelheti az áram árát. Ez nem elméleti jelentőségű kérdés: ez azt jelenti, hogy a fogyasztók számára olcsóbb lehet az áram, miközben a rendszer kevésbé szorul rá a drágább importenergiára.A BESS-portfóliónk tehát egyszerre szolgálja a piaci racionalitást, az ellátásbiztonságot és a hazai energiaszuverenitást. Egy tisztán piaci alapú beruházás, amely a hibridizáció szellemében születik, ilyen mértékben tud hozzájárulni ahhoz, hogy a megújuló energia ne csak zöld, hanem olcsóbb és jobban szabályozható energia is legyen.SolServices Kft.A BESS-en túl mit jelent a hibridizáció a SolServices számára?A BESS számunkra az első lépés, de nem a végállomás. A hibridizáció valódi logikája az, hogy egy adott hálózati csatlakozási pont körül megvizsgáljuk, milyen természeti erőforrások hasznosíthatók gazdaságosan és fenntartható módon. Nem különálló projekteket akarunk egymás mellé helyezni, hanem egy rugalmas, intelligens erőműhálózatot szeretnénk létrehozni, amelyben az egyes technológiák kiegészítik és erősítik egymást. Meggyőződésünk, hogy ez jelenti az energiatermelés jövőjét.A SolServices 380 MW összes beépített teljesítményű napelemportfóliója esetében ezt a gondolkodást már évekkel ezelőtt elkezdtük. Megvizsgáltuk, hogy a meglévő projektjeink környezetében milyen további technológiáknak van realitása, és ebből alakult ki az a fejlesztési sorrend, amelyet ma követünk.Elsőként akkumulátoros energiatárolókat telepítünk, mert ezek adják a leggyorsabb és legközvetlenebb választ a rendszer rugalmassági igényeire. Ezt követik gyors ütemben a szélerőművi fejlesztések, amelyek termelési profilja jól kiegészíti a napenergiát. Hosszabb fejlesztési idővel pedig a geotermikus energia is belép ebbe a portfólióba, stabil és folyamatos termelési karakterrel.Ez a sorrend nem véletlen. Ez egy tudatos stratégia, amelynek célja, hogy a meglévő hálózati kapacitásokat a lehető legjobban használjuk ki, és közben a magyar energiarendszer számára egyre nagyobb értéket teremtsünk.Az elmúlt évek stagnálásához képest az új kormányzati irány számára láthatóan stratégiai jelentőségű a szélenergia fejlesztése. Hogyan illeszkednek ehhez a SolServices tervei?A szélenergia számunkra bizonyos értelemben hazai terep. A tulajdonosi hátterünk révén olyan tudás áll mögöttünk, amely nem elméleti, hanem több évtizedes gyakorlati tapasztalatra épül. A Polat Enerji Törökországban piacvezető szereplő a szélenergia területén, és a technológia egyik úttörője volt a török piacon. Ezen kívül az idei évtől már a szélturbina alkatrész-gyártásban is meghatározó fejlesztésekben veszünk részt Törökországban, tulajdonosunk, az IS Enerji által.Ez a tapasztalat számunkra komoly előny. Pontosan látjuk, hogyan lehet szélerőművi projekteket magas műszaki színvonalon, gazdaságosan és a környezeti szempontokat figyelembe véve megvalósítani. Ugyanazt a természetbarát, gondos fejlesztői szemléletet szeretnénk alkalmazni a szélenergia esetében is, amelyet a napelemparkjainknál már bizonyítottunk.A kormányzati irány és a mi stratégiánk itt egyértelműen találkozik. Magyarországnak szüksége van a napenergia mellé olyan megújuló technológiákra, amelyek más termelési profillal rendelkeznek. A szélenergia ilyen. Különösen akkor értékes, ha nem önmagában, hanem hibrid portfólió részeként, naperőművekkel és energiatárolással együtt fejlesztjük.Érdekes a geotermia említése is. Milyen szerepe lehet egy alapvetően villamosenergia-előállító vállalatnak az eddig dominánsan hőenergia-fókuszú piacon?A választ részben Törökországban kell keresni. Törökország a geotermikus energia hasznosításában a világ élvonalába tartozik: villamosenergia-termelésben is meghatározó szereplő, és a hőhasznosítás területén is a legerősebb országok között tartják számon. Számunkra különösen izgalmas, hogy Törökország egyes régiói földtani adottságaikban — például a mélység és a hőmérséklet viszonyában — sok szempontból hasonlítanak a magyarországi geotermikus potenciálhoz.A magyar piacon a geotermiáról sokáig elsősorban hőenergia-termelésként gondolkodtak, és ez természetesen továbbra is fontos terület, különösen a lakossági orosz földgázról való leválás tekintetében. Mi azonban azt is vizsgáljuk, hogy a geotermikus energia milyen szerepet tölthet be egy szélesebb, villamosenergia-központú hibrid portfólióban is.Ebben nem nulláról indulunk. Tulajdonosi hátterünkön keresztül olyan törökországi szakmai tudásra és gyakorlati tapasztalatra támaszkodhatunk, amely a geotermikus projektek teljes életciklusát lefedi: a földtani kutatástól és a kockázatok kezelésétől az erőművek fejlesztésén és megvalósításán át egészen azok hosszú távú üzemeltetéséig. Az İş Enerji jelenleg hét, összesen mintegy 130 MW beépített teljesítményű geotermikus erőmű tulajdonosa Törökországban, mögöttünk tehát nem pusztán egy pénzügyi befektető, hanem egy aktív, jelentős iparági tapasztalattal rendelkező geotermikus erőmű-tulajdonos és üzemeltető áll.Mi ezt a több projekt során felhalmozott tudást és tapasztalatot hozzuk Magyarországra, és a hazai földtani szakértelemmel ötvözzük.SolServices Kft.Mi a logikája annak, hogy a napenergiát, a szélenergiát, a BESS-t és a geotermikus energiát egy szélesebb energiaportfólióban vagy telephelyi stratégiában kapcsolják össze?A logika nagyon egyszerű: a hálózati kapacitás ma az egyik legértékesebb erőforrás az energiarendszerben. Ezért nem mindegy, hogyan használjuk ki.Pazarló lenne minden egyes erőműnek külön hálózati csatlakozást kiépíteni, miközben a technológiák összehangolt működtetésével ugyanazon csatlakozási pont mögött több termelési és tárolási egység is elhelyezhető. A napenergia, a szélenergia, az akkumulátoros energiatárolás és a geotermia nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő elemei lehetnek egy korszerű energiarendszernek.A napenergia bizonyos napszakokban erős, a szélenergia más időjárási helyzetekben termelhet jól, az akkumulátor időben képes eltolni az energiát, a geotermia pedig hosszabb távon stabilabb termelési bázist adhat. Ha ezeket egy rendszerben kezeljük, akkor a végeredmény nem négy különálló technológia, hanem egy sokkal intelligensebb, rugalmasabb és gazdaságosabb energiatermelő portfólió.Ez a hibridizáció valódi értelme: nem több eszközt építünk egymás mellé, hanem egy jobban működő rendszert hozunk létre.Miért fontos a magyar fogyasztók számára, hogy terjedjenek a napenergiát, szélenergiát, energiatárolást és geotermikus energiát kombináló hibrid erőművek, mit érzékelnek mindebből?A fogyasztók számára végső soron három dolog számít: legyen elérhető az energia, legyen biztonságos az ellátás, és legyen megfizethető az ár. A hibrid erőművek mindhárom célhoz hozzájárulnak.Ha több hazai megújuló és tárolási kapacitás működik összehangoltan, akkor kevesebb drága importenergiára van szükség. Ez különösen fontos a legdrágább fogyasztási órákban, amikor a rendszer gyakran külső forrásokra szorul. Ha ezekben az időszakokban hazai termelésből és hazai tárolásból tudunk energiát adni a hálózatnak, az közvetlenül mérsékelheti az árakat.A másik fontos szempont az ellátásbiztonság. Minél több lábon áll a hazai energiarendszer, annál kevésbé kiszolgáltatott egy-egy technológiának, importforrásnak vagy piaci sokknak. Ez a szempont a klímaváltozás és a napjainkban tapasztalható viharos geopolitikai időszak árnyékában különösen felértékelődik. A napenergia, a szélenergia, az akkumulátoros tárolás és a geotermia együtt olyan portfóliót alkothat, amely stabilabbá teszi a rendszert.És van egy harmadik, stratégiai dimenzió is: az importkitettség csökkentése. A hibridizáció nemcsak technológiai irány, hanem energiapolitikai és nemzetgazdasági érdek is.A következő évek tétje az, hogy Magyarország ne csak több megújuló energiát termeljen, hanem azt tárolni, szabályozni és a lehető legnagyobb rendszerértékkel felhasználni is képes legyen. Mi erre építjük a stratégiánkat.A tartalom a SolServices Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.