„Legyen élmény a tanulás!” címmel juttatta el az iskoláknak Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár az alsó tagozat gyermekközpontú megújítását célzó javaslatcsomagot. A dokumentum összesen 14 területen fogalmaz meg ajánlásokat. Ezek az iskolai nap szinte minden részét érintik a reggeli érkezéstől és a tanórák hosszától kezdve a házi feladaton és az értékelésen át egészen a délutáni foglalkozásokig.Az ajánlások mellett az intézmények konkrét teendőket is kaptak: több ponton a házirend, az SZMSZ vagy a pedagógiai program felülvizsgálatára, az órarend és az éves munkaterv átalakítására, illetve a szülők tájékoztatására is szükség lehet.Akár 35 percesek is lehetnek a tanórákAz egyik legfontosabb változás a tanórák hosszát és szervezését érintheti. A minisztérium javaslatcsomagjának szövege szerint a cél a gyerekek figyelmi terhelésének mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése: Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét.Ez nemcsak a tanórák hosszát érintheti. Az alsó tagozatos munkaközösségeknek ki kellene dolgozniuk az alkalmazott óraszervezési modellt, az intézményeknek pedig át kellene vezetniük azt a tantárgyfelosztásban, az órarendben és az éves munkatervben. Tartós szervezési változás esetén a pedagógiai program módosítására is szükség lehet."A gyerekek képtelenek 45 percen át ülni és figyelni”Hosszabb szünetek és nyugodtabb ebédidő jöhetA tanórák mellett az iskolai szüneteket is újragondolnák. A javaslat szerint több időt kellene biztosítani arra, hogy a gyerekek napközben fizikailag és mentálisan is regenerálódhassanak. A minisztérium ajánlása szerint „az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.”Ehhez az intézményeknek felül kellene vizsgálniuk a csengetési rendet és az étkezés megszervezését, a hosszabb szünetek, valamint az ebéd- és pihenőidő szabályait pedig a házirendbe is be kellene építeniük. Már a reggeli érkezést is nyugodtabbá tennék. A tanítás előtt ráhangoló idősávot alakíthatnának ki, amelyben beszélgetőkör, közös olvasás, mesehallgatás, csendes érkezés vagy mozgásos tevékenység kaphatna helyet.Stiller ÁkosKevesebb lenne a házi és lazább a tantárgyi rendA házi feladatokkal kapcsolatban a javaslat célja a gyerekek délutáni és családi idejének védelme, illetve az, hogy az otthoni gyakorlás önállóan teljesíthető és valóban fejlesztő legyen. A javaslat szerint az iskolák pedagógiai programjában meg kellene határozni az alsó tagozatos házi feladatok mennyiségi és minőségi korlátait, a pontos megfogalmazás szerint:Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.A nevelőtestületeknek évfolyamonként kellene kidolgozniuk a házi feladatra vonatkozó korlátokat, egységes pedagógusi gyakorlatot kellene kialakítaniuk, a szabályokról pedig írásban tájékoztatniuk kellene a szülőket.„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákokA minisztérium a hagyományos napi tantárgyi beosztáson is lazítana. A cél egy életkorhoz jobban igazodó, változatosabb tanulási ritmus kialakítása. Az iskolák a kétévfolyamos ciklusokon belül tudatosabban használhatnák az óraszámok átcsoportosításának lehetőségét, ezzel pedig hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektblokkoknak teremthetnének helyet.A javaslatcsomag szerint lehetőség szerint havonta komplex élmény- és projektnapokat is szerveznének. Ilyen lehet például egy mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti nap. Az intézményeknek előre meg kellene határozniuk ezek számát, témáját és felelőseit, majd a programokat az éves munkatervbe is be kellene építeniük.Az iskola falain kívülre vinnék a tanulástA javaslatcsomag alapján az iskolán kívüli tanulási helyszínek használata is rendszeresebbé válhat. A könyvtári és múzeumi foglalkozások mellett természeti, közművelődési, helytörténeti helyszíneken és sportlétesítményekben is szervezhetnének programokat.Az iskoláknak ehhez éves külső helyszíni programtervet kellene készíteniük, ki kellene jelölniük a kapcsolattartókat, a kísérőket és a felelősöket, valamint rögzíteniük kellene a szülői tájékoztatás, az engedélyezés, a felügyelet és a balesetmegelőzés helyi szabályait.Fazekas IstvánTöbb mese, művészet, kísérletezés lenne a mindennapokbanKülön pontban szerepel a mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás. A cél ezzel többek között a szókincs, a szövegértés, a figyelem, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése. A javaslat szerint „az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba.”A minisztérium azt is szeretné, hogy ez a lehetőség minden alsó tagozatos osztály számára elérhető legyen. Az intézményeknek ehhez meg kellene határozniuk a mindennapos mese vagy felolvasás helyét és időkeretét, és megfelelő könyvállományról is gondoskodniuk kellene. Nagyobb szerepet kapna a művészeti nevelés is. Az ének, a zene, a rajz és a kézművesség mellett rendszeresen megjelenhetne a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás.A matematika és a természettudományok tanításánál több gyakorlati tapasztalatra építenének. A dokumentum példaként említi az udvari mérést, a növény- és környezetmegfigyelést, az egyszerű kísérleteket, a tárgyakkal végzett számolást és a mozgásos matematikát.A mindennapos testnevelést is élményszerűbbé tennék. A javaslat szerint nagyobb szerepet kaphat a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, valamint az ügyességi és csapatjáték.Délután nem a délelőtti tanórák folytatódnánakA délutáni iskolai foglalkozások átalakítása szintén hangsúlyos része a csomagnak. A minisztérium célja, hogy a hosszabb iskolai jelenlét ne jelentsen egész napos tanórai terhelést. Az ajánlásban ezt egyértelműen meg is fogalmazzák:A délutáni foglalkozásokban kapjon hangsúlyt a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.A dokumentum külön hozzáteszi: „Az iskola kerülje a mechanikus, tanórapótló jellegű szervezést.” Az intézményeknek ezért felül kellene vizsgálniuk a délutáni foglalkozások rendjét, és olyan heti struktúrát kellene kialakítaniuk, amelyben megfelelő arányban jelenik meg a pihenés, a játék, a mozgás, a művészet és a differenciált fejlesztés.Az értékelés legyen személyre szabott, a bántalmazásra külön protokollt kérnekAz értékelési gyakorlaton is változtatnának. A minisztérium szerint annak a tanulók fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit kellene támogatnia. A javaslatban úgy fogalmaznak, az értékelés „ne pusztán minősítsen”. Ennek érdekében az iskoláknak konkrétabb és személyre szabottabb visszajelzési gyakorlatot kellene kialakítaniuk. Fejlesztő értékelési mintákat és tanulói önértékelést alkalmazhatnának, illetve kezdeményezhetnék a szöveges vagy más fejlesztő értékelési formák használatát is.A 14 pontos javaslatcsomag utolsó része az iskolai bántalmazás megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Az intézményeknek egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt kellene kialakítaniuk a fizikai és digitális bántalmazás kezelésére. A szükséges szabályokat a házirendben és az SZMSZ-ben is rögzíteni kellene, és ki kellene jelölni azokat a személyeket, akik a jelzések fogadásáért és kezeléséért felelnek. A dokumentum rendszeres beszélgetőkörök, együttműködésre építő tanulási helyzetek és közös szabadidős programok szervezését is javasolja.Az iskola mindent mérni akar – csak éppen a tanulás lényegét nem tudja Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.