14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldött az általános iskoláknak a közoktatásért felelős államtitkár – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter pénteken. „Kevesebb stressz. Több élmény. Jobb iskola. Rugalmas tanulásszervezés az alsó tagozatban” – írta Lannert hozzátéve, hogy az alsó tagozatnak a kíváncsiságról, a felfedezésről, a közös élményekről és az örömteli tanulásról kell szólnia.Szombaton felkerült a Kormany.hu oldalára a „Legyen élmény a tanulás!” című 14 pontos javaslatcsomag, amit Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár eljuttatott az iskoláknak az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása érdekében.A javaslatok a következőket tartalmazzák:1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend: A célja a tanítási nap nyugodt, biztonságos és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó kezdése, aminek a javasolt szakmai megoldása a rugalmas napkezdés lenne. „Az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli ráhangoló idősávot beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel.”2. Rugalmas óraszervezés: rövidebb órák és komplex blokkok. Az elérni kívánt céla figyelmi terhelés mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése lenne. A javasolt szakmai megoldás a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító, összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségének megfontolása.3. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő: A cél a tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása lenne a tanítási nap során. A javasolt megoldás az lenne, hogy az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.4. Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása: az elérni kívánt cél a merev napi tantárgyi rend helyett életkorhoz igazodó, változatos tanulási ritmus kialakítása lenne. A javasolt szakmai megoldások között a minisztérium többek között azt írja, hogy a helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét.5. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok: a cél a tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése lenne. Erre azt javasolják, hogy az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen a tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot.6. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata: ennek célja az lenne, hogy a tanulás személyes tapasztalathoz, a helyi környezethez és a valós élethelyzetekhez kapcsolása lenne. Ehhez a javasolt szakmai megoldás az lenne, hogy az iskola építse be éves munkatervébe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozásokat, és gondoskodjon azok biztonságos, tanítási célú megszervezéséről.7. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása: az elérni kívánt cél a gyermekek délutáni és családi idejének védelme, valamint az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése lenne. A javasolt megoldás szerint aa pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.8. A fejlesztő értékelés megerősítése: a cél az lenne, hogy az értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, ne pusztán minősítsen. Azt javasolják, az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot. Használjon fejlesztő értékelési mintákat, dolgozza ki a tanulói önértékelés módját és kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását.9. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése: aminek a célja a mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása lenne. Bár nem törölnék a mindennapos testnevelést azt javasolják, hogy abban kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás.10. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele: ennek célja a kreativitás és a kreatív tanulási kompetenciák (kíváncsiság, kitartás, képzelőerő, együttműködés) fejlesztése, az önkifejezés, az érzelmi biztonság és a közösségi élmény erősítése lenne. Azt javasolja a minisztérium, hogy az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben.11. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás: ennél elérni kívánt célként azt fogalmazta meg az Oktatási Minisztérium, hogy a megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztésére koncentráljanak az iskolák. Azt javasolták, a pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat.12. A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása: valószínűleg ennek fognak a legjobban örülni a gyerekek, ugyanis a kevesebb vagy egyaltalán nem létező házifeladat írása helyett ebben az időben pihenhetnének, játszhatnának. Mint írják, a cél az, hogy a hosszabb iskolai jelenlét ne a délelőtti tanórai terhelés folytatása, hanem pihenést, fejlődést és élményt biztosító idő legyen. Nagyobb hangsúlyt kaphat a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.13. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás: ennek célja a szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése lenne. Azt javasolják, az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba. A gyakorlat legyen minden alsó tagozatos osztály számára elérhető.14. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet: az elérendő cél a fizikai és a digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése lenne. Ennek elérése érdekében azt javasolja a minisztérium, hogy az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét. Szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre építő tanulási helyzeteketet, közös szabadidős programokat.A 14 pontos javaslatcsomag minden javaslatnál konkrét intézményi teendőket is tartalmaz, amik arra vonatkoznak, hogy az oktatási intézmények miként tudják megvalósítani az elérni kívánt célokat.„Az iskoláknak küldött levélben arra biztatjuk a vezetőket, pedagógusokat, hogy a most 2026 szeptember 1-én induló tanév tervezésekor vizsgálják meg, mely javaslatokat tudják saját közösségük igényeihez igazítva bevezetni, mert nem minden gyermek egyforma és nem minden iskola ugyanolyan” – írta pénteken Lannert Judit oktatási miniszter.