Nem elég a rekordaszály, a meglévő vízkészlettel sem úgy gazdálkodunk, amit a józan ész diktálna. A kérdésnek, hogy milyen problémákat okoz, ha kevés vízen kell osztozkodni, a Zagyva mentén eredtünk a nyomába.
Varga Péter
Duzzasztó áll Jásztelek határában a Zagyván. A gát előtt, az öntözőcsatorna kivezetésnél nem a vízhiány az, ami elsőre szemet szúr. A visszaduzzasztott szakaszon van még víz a mederben, csak épp alig mozdul, a felszínét békalencse borítja. Ez nem csupán esztétikai probléma: csökken az oxigéntartalom, miközben a duzzasztó a halak vándorlását is szinte lehetetlenné teszi. A probléma a Zagyva kőgát feletti, 10 kilométeres szakaszán jelentkezik igazán, horgászok és a vízitúrázók életét is megkeserítve. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a visszaduzzasztott szakaszon folyamatos a vízkivétel.Kőgát a ZagyvánHVG / Veres ViktorJászberény határában egy magánkézben lévő víztározó mellett vezet el az utunk. Az építmény egy helyi gazdálkodó mezőgazdasági területeinek vízellátását szolgálja. Ottjártunkkor is nagyban dolgoztak a szivattyúk, miközben a tározóban lévő vízmennyiség a tavaszihoz képest szemmel láthatóan jelentősen megcsappant. Jelenlétünk ebben a helyzetben nyilván nem kívánatos; ezt jelezi az is, hogy kisvártatva meg is jelenik a vállalkozó képviselője, aki – amellett, hogy tájékoztat, magánterületen járunk, s kéri, hogy távozzunk – kérdésünkre azt még előadja, hogy csupán a közeli szántóföld öntözésére használják a Zagyva vizét. Ezen a területen termesztik a vállalkozó sertés- és szarvasmarha-állományának takarmányát. Arra a kérdésre, hogy ezeket a területeket nem kellene-e meghagyni inkább a Zagyva természetes folyásának, a válasz az, hogy a kérdést a tározó megépítése előtt kellett volna megvitatni, ami azonban elmaradt.Magánvállalkozó víztározója Jászberény határábanHVG / Veres Viktor
