Közel 200 településen van érvényben valamilyen fokú ivóvíz-korlátozás. Van, ahol nem lehet locsolni, van, ahol már a nagyobb fogyasztók vízhasználatát is korlátozzák. Az ivóvízhiányhoz hozzájárul a Duna rekordalacsony vízállása is, de mégsem ez a fő oka. Akkor mitől fogy el hirtelen, és egyáltalán meddig folyhat még víz a csapokból?
A történelmi aszály mellett történelmi mélységbe csökkent a magyarok nagy részét ivóvízzel ellátó Duna vízszintje is, ami nem csak a paksi atomerőmű működését akadályozza majdnem teljesen, de sok helyen járul hozzá a vízhiányhoz is. Mégsem ez a fő oka, ha nem folyik a csapból a víz. Mintha tudatosabbak lennének a fogyasztók, a júniusihoz képest 5-10 százalékkal kisebb vízigénnyel találkozunk – mondta Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke még múlt csütörtökön. Mintha már kevesebb motiváció lenne a kiskertek életben tartására. Akár fel is lehetne lélegezni, de a Duna rendkívül alacsony vízállása megint kiszolgáltatott helyzetet eredményezett. A folyó mentén is több helyen alakult ki vízellátási probléma, így például a Dunakanyar térségében, ahol helyenként 30 százalékkal csökkent a kutak vízadó képessége. Szentendrén ezrek maradtak víz nélkül, pénteken harmadfokú vízkorlátozást léptetett életbe a Pilisi medencében a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Vasárnapra ugyan rendezték az ellátást, de a kormány hőségriasztási jelentései alapján ehhez az is kell, hogy a Magyar Honvédség folyamatosan szállítsa az ivóvizet Szentendrére és Tahitótfaluba is. A térségben továbbra is tilos a locsolás és minden más nem létfontosságú ivóvíz-felhasználás. A Duna DunabogdánynálDunabogdány önkormányzataAz elnök szerint a hőséggel továbbra is sok településen lehet számítani korlátozó intézkedésekre, de ha azt látják, hogy egy ipari üzem vízfelhasználása veszélyezteti a lakosság vízellátását, akkor visszacsökkenthetik annak vízvételezési lehetőségét, hogy maradjon ivásra, főzésre, tisztálkodásra higiéniára.
