Aggasztó hazánk természetes vizeinek helyzete. A Velencei-tó vízszintje sorra dönti a negatív rekordokat, nagyjából egyméternyi víz hiányzik a tóból, néhány hete konkrétan át lehetett sétálni rajta. A Duna és a Tisza vízállása is rekordokat közelítően alacsony, miközben a hegységeinkben sorra száradnak ki a patakok. Az ország 89 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszály van. Mindezt úgy, hogy újabb hőhullám közeleg, aminek hatására a következő hetekben várhatóan egész Közép-Európában nálunk lesz a legnagyobb a hőség, és már az előző kánikulai időszakban is akadtak gondok az ivóvízellátással.Mivel láthatóan van tennivaló bőven, már többször kerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot (ÉKFM), hogy milyen rövid és hosszú távú intézkedésekkel segítenek kezelni az extrém hőség miatt kialakult helyzetet. Bár ezekre a kérdéseinkre eddig nem válaszoltak, most részletesen reagáltak a megkeresésünkre, így arról is megtudtunk néhány részletet, hogy a nulláról felhúzott új minisztériumban hogy áll a szervezet kiépítése – például hogy az ilyen megkeresésekre is gyorsabban tudjanak válaszolni.„16 évig nem létezett környezetvédelemért felelős minisztérium, gyakorlatilag a semmiből kell létrehozni – mondta a Telexnek Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke, aki szerint naponta kell megküzdeniük azzal, hogy a környezetvédelem hosszú ideje magára volt hagyva. – Ettől függetlenül kollégáink megfeszített erőkkel dolgoznak azért, hogy a közérdekűadat-igénylésekre és a sajtó megkereséseire is válaszokat tudjanak adni” – tette hozzá.Még tovább apadhat a Velencei-tóAz egyik legkritikusabb helyzet a Velencei-tónál alakult ki. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter nemrégiben azt mondta: „Sok hibás fejlesztés tette tönkre a tó ökológiáját, én most felkértem egy szakemberekből álló csapatot, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak.” Az előző kormány elvileg készített egy 40 milliárd forintos tervet a tó helyreállítására, de ezt a miniszter szerint egyszerűen nem találják.Megkérdeztük a minisztériumot, hogy a hosszú távú rendezés mellett milyen rövid távú intézkedések várhatók a Velencei-tó vízpótlása érdekében.„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni”– mondta Orbán Zoltán. Ez elmondása szerint azt jelenti, hogy egymástól elszigetelt, különböző méretű víztestek, tavacskák alakulhatnak majd ki, és ezek között szárazulatok lesznek.„Itt már született egy rövid távú döntés annak érdekében, hogy ezeket a szárazulatokat a víztestek között át lehessen vágni, hogy ökológiai folyosó alakulhasson ki az élőlényeknek. De már arról is szó volt, hogy az aszály folytatódása esetén ezekből az összekötött víztestekből a halakat mentőhalászattal kell megpróbálni kimenekíteni, mivel a vízszint további csökkenése maximum 1-2 hetet adna nekik, utána elpusztulnának.A kormány azt a helyzetet örökölte, hogy a mentőhalászat végrehajtója a Magyar Országos Horgász Szövetség, ezért a vízügyi helyettes államtitkárság munkatársai ezzel kapcsolatban is elkezdték az egyeztetéseket. A Velencei-tó teljes rehabilitációjának kidolgozása, benne a vízpótlással ugyanakkor olyan nagyságrendű feladat, hogy ebben nem született még döntés, a tervezési, szakmai egyeztetési fázis még tart” – mondta.A Velencei-tó vízpótlási lehetőségeiről és azok bonyolult ökológiai és műszaki problémáiról ezt a videót készítettük nemrégiben:Felmérik, mennyi vizünk van, és mennyire lenne szükségArról is érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy milyen rövid és hosszú távú intézkedések várhatók az aszályhelyzet és a vízhiány kapcsán. Az Európai Unió természet-helyreállítási terve szerint 2030-ra helyre kell állítani a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, így a vizes élőhelyek, folyók, tavak legalább 30 százalékát is. Megkérdeztük, hogy rövid távon milyen fejlesztések kezdődhetnek meg annak érdekében, hogy tartani tudjuk magunkat ehhez az ütemtervhez, illetve hogy milyen döntések születnek a Gajdos László által életre hívott Országos Vízügyi Koordinációs Központ ülésein. „Az ön teljesen jogosan feltett kérdésére nincs válasz: egyszerűen még nem születtek meg ezek a döntések – mondta erre Orbán Zoltán.– Már zajlik az ország vízkincsének a felmérése, tehát az a vízleltár, hogy egy átlagos, optimális esetben a mostani helyzetben mennyi víznek kellene lennie a Dunában, a Tiszában, a Tisza-tóban stb., és mennyi van most – tehát, hogy valójában mekkora problémával is nézünk szembe egyáltalán” – tette hozzá. Mint mondta, a felszíni vízkészletről az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak vannak adatai, de a most zajló felmérés a felszín alatti vízhelyzet feltárását is érinti, ami hosszabb időt vesz igénybe.„Ennek a vízbázisnak, víztartaléknak a védelmét, visszatöltését az ország érdekében, a vízmegtartás keretében kiemelt feladatként kezeli minisztériumunk”– mondta.Kiemelt figyelmet fordítanak a talajvízkészlet felmérésére is, „ugyanis az látható a szakmai adatok alapján, hogy nagyon nagy gond van a közepes és a mélyebb talajvízrétegek vízbázisaival, ami egyébként a felszíni vízhiányhoz is hozzájárul. Miután megvan a vízleltár, azaz, hogy mennyi vízzel rendelkezünk most, utána fel kell mérni az igényeket, vagyis, hogy mennyi vízre van szüksége az iparnak, a mezőgazdaságnak és a lakosságnak – és nyilván a lakossági és közintézményi fogyasztás kielégítése lesz az első helyen. Ez legjobb esetben is szeptember, október környékére készülhet el.”A rossz állapotú vizes élőhelyek helyreállításával kapcsolatban már felvették a kapcsolatot az olyan civil szervezetekkel is, mint a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amikkel Gajdos László rendszeresen egyeztet és fogadja a javaslataikat.„Hosszú távon olyan válaszokat kell adnunk közösen az agrár- és a gazdasági tárca szakembereivel és a civil szakértőkkel együtt, hogy a 100 egységnyi vizet hogyan osszuk el, ha, mondjuk, 132 egységnyi igényt mérünk fel rá. Hogy például a hazai vízkincskészlet állapotát figyelembe véve középtávon lehet-e rentábilisan Magyarországon kukoricát termeszteni, vagy engedjük el, milyen határidővel és mit vessünk inkább helyette” – hozott egy konkrét példát Orbán Zoltán.Ez a kérdés szorosan összefügg azzal is, hogy ha az év hátralévő részében is ilyen kevés csapadék lesz, akkor veszélyben lehet-e az ivóvízellátás valahol az országban. „A hőkupola időszaka alatt láttuk, igen, a vezetékes ivóvízellátás akadozhat, akár helyenként meg is szűnhet, ahogy az ország egyik legjobb vízellátottságú megyéjének számító Zalában is előfordult már. A lakosság ivóvízellátása ettől függetlenül viszont nem kerül veszélybe, mert a megfelelő szervek a katonaság bevonásával, lajtos kocsival adott esetben oda fogják majd szállítani a vizet, ahol gond van, szóval armageddon nem lesz” – válaszolta a sajtófőnök.Még mindig kiépülőben van a minisztériumOrbán Zoltán néhány részletet arról is elmondott, hogyan áll a teljesen új minisztérium szervezeti kiépítése. Jelenleg két helyszínen párhuzamosan működnek: az Ajtósi Dürer soron lévő Dürer Park irodakomplexumban, ami korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és háttérintézményeinek adott helyet; illetve a Hermina úti Lukács-villában, ahol az előző kormány idején az Építési és Közlekedési Minisztérium egyik helyettes államtitkársága volt. Utóbbi a minisztérium hivatalos székhelye. „Itt van a miniszter, a minisztériumunkat technikailag működtető közigazgatási államtitkárság, a parlamenti államtitkár és a szakállamtitkárok is. De hogy melyik lesz a minisztérium végleges helye, vagy két helyen marad-e örökre, erről nincs információnk jelenleg” – mondta.Az ÉKFM-ben létrejött 13 helyettes államtitkárság, amik alatt fel kell állniuk a főosztályoknak és az alosztályoknak, ahol még vannak betöltetlen pozíciók – tette hozzá. Nem csak az ÉKFM-ben van még mindig kiépülőben a minisztériumi struktúra, nemrég írtunk arról, hogy egész minisztériumi főosztályok ülnek hetek óta összedobozolva, fogalmuk sincs, hogy hol fognak dolgozni, és jelenleg nincs munkájuk.Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke – Fotó: Pelsőczy Csaba / ÉKFM„Nálunk nincs így. Ilyen helyzet előfordulhatott április 12. után egy ideig, hiszen létrejött a miénken kívül még két olyan minisztérium, ami korábban nem létezett, az egészségügyi és az oktatási. Pár hétig még valóban volt olyan, hogy nem tudták, ki lesz az új főnökük, és mi lesz az új feladatuk, de ez tudomásom szerint azóta mindenhol rendeződött. De nálunk a szakmai munka még ilyen átmeneti helyzetben is folyamatosan zajlott” – mondta Orbán Zoltán.Annyit azért hozzátett, hogy aki az elmúlt hetekben érkezett a minisztériumhoz, annak menet közben kell beletanulnia az új rendszerbe. „A minisztériumi szakértői állomány nagy részének ugyanis nulla közigazgatási gyakorlata van, a civil szférából jönnek, ahogy én is.” Mint mondta, ebben segítik őket a közigazgatásban már rutinosan mozgó kollégáik.Jelenleg 550 emberből áll a minisztérium szakmai állománya, ehhez jönnek még a technikai, jogi működésért felelős funkcionális területek további 150 fővel, de még tart a bővülés. „A szakmai csapatnak az elmúlt években jelentősen csökkent a száma, így a szakterületek megerősítése elengedhetetlen lesz a jövőben. Bízunk benne, hogy ezt a területet az elmúlt 16 évben elhagyó szakemberek egy része vissza fog térni” – mondta Orbán Zoltán, aki szerint a végleges létszám várhatóan 750-800 fő körül fog alakulni.Mindeközben persze születnek döntések, legutóbb például a szombathelyi azbesztmentesítésről és a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezéséről. A sajtófőnök szerint a környezetvédelem területén nem volt türelmi idő, „Gajdos Lászlónak már a kinevezése előtt el kellett kezdenie foglalkozni a vízmegtartással úgy, hogy nincs víz az országban, a folyóinknak igen alacsony a vízszintjük, és nincs eső sem, rendkívül csapadékszegény az időjárás. Idézőjelben kikapcsolódásként jött még ehhez 1,4 millió tonna azbeszt, majd a nyakunkba szakadt a gödi akkugyár és a debreceni környezetszennyezés ügye is. Ráadásként pedig az, hogy az előző kormány mulasztása miatt ki kell dolgoznunk egy új klímatörvényt” – tette hozzá. Utóbbit augusztus végére tervezik, és várhatóan október–november táján fogadhatja el a parlament.