Lorenzo Romano Amedeo Carlo Avogadro arisztokrata család gyermekeként jött a világra Torinóban, egyházjogi tanulmányait is itt végezte. Eleinte hivatalnokoskodott, de 1800-ban – valószínűleg Alessandro Volta felfedezéseinek hatására – csupán lelkes szorgalomból matematikával és fizikával kezdett foglalkozni. 1803-ban Felice bátyjával együtt elektromosságtani kutatásokba kezdett. Autodidaktaként 1806-ban a torinói akadémia demonstrátora, 1809-ben a középfokú Vercelli kollégiumban a természetfilozófia tanára lett. 1819-ben a torinói tudományos akadémia tagjává választották, 1820-ban nevezték ki az első itáliai matematikai fizikai tanszék vezetőjévé Torinóban. Tisztségéről 1822-ben politikai nyomásra lemondott, de professzori címét megtarthatta, s a számvevőszék tanácsosaként működött. A tanszéket Károly Albert szárd-piemonti király hatalomra jutása után, 1832-ben újjászervezték, vezetője 1834-től 1850-es visszavonulásáig ismét Avogadro lett. Ő vezette be a metrikus rendszert Piemontban.Avogadro főleg molekuláris fizikával foglalkozott, a folyadékok és gázok fizikai viszonyait, az elemek és vegyületek fajhőjét, az elektromos jelenségeket kutatta.Tudóstársai közül John Dalton 1803-1808 között állította fel az egyszeres és többszörös súlyviszonyok törvényét, Joseph Gay-Lussac pedig 1808-ban közölte felismerését, miszerint a kémiai reakcióban levő gázok térfogatai egymáshoz és az eredő gáznemű produktumhoz úgy aránylanak, mint a kis egész számok. Gay-Lussac hangsúlyozta, hogy törvényének szabályai csak a gázok esetében érvényesek, Dalton törvénye pedig a vegyülő súlyokra vonatkozott, nem a térfogatokra, így az alapvető különbségek miatt kétkedve fogadták egymás felismeréseit. Eredményeiket Avogadro hozta közös nevezőre, amikor rámutatott az addig szinonimaként kezelt atom és a molekula különbségére, és felállította a róla elnevezett Avogadro-törvényt.1811-ben a Journal de Physique-be írt cikkében fogalmazta meg a molekuláris elmélet egyik alapvető pillérét jelentő tételét, amely kimondja, hogy a(z elemi) gázok kétatomos molekulákból állnak, illetve hogy az azonos nyomású és hőmérsékletű, egyenlő térfogatú gázokban a molekulák száma egyenlő. Ez utóbbi mai tudásunk szerint csak ideális (kölcsönhatás nélküli, elhanyagolható térfogatú részecskék alkotta) gázokra igaz, de alacsonyabb nyomáson és magasabb hőmérsékleten jó közelítéssel érvényes reális (kölcsönhatással és saját térfogattal rendelkező) gázokra is. https://www.youtube.com/watch?v=hxwR6wYG_9cAvogadro molekuláris elmélethez való hozzájárulásának tiszteletére az anyag móljaira jutó molekulák számát Avogadro-állandónak nevezik. Ez lehetővé teszi a vegyészek számára, hogy nagy pontossággal meghatározzák az adott reakcióban keletkező anyagok mennyiségét. Az Avogadro-állandó értékét először Johann Josep Loschmidt határozta meg.Avogadro 1856. július 9-én, 79 éves korában halt meg Torinóban. Életében nem vált igazán híressé, következtetései összhangban álltak a kísérleti tényekkel, tételei mégis kevés visszhangot keltettek, munkássága szinte semmilyen hatást nem gyakorolt kortársaira. Egyebek között azért, mert a 19. század első felének tekintélyes vegyészei elutasították a hipotézist. Bár felismeréseinek ismertetését franciául is megjelentette, Avogadro törvényét általánosan csak 1858 után fogadták el, miután Stanislao Cannizzaro olasz vegyész rá alapozta kémiai rendszerét, benne atomsúly meghatározási módszerét.Cannizzaro tett először világos különbséget atom és molekula között, s így fogalmazott: „Ugyanannak az elemnek a különböző molekulákban foglalt különböző mennyiségei egy és ugyanazon mennyiség egész számú többszörösei, ami – mivel mindig egész – joggal nevezhető atomnak.”Fogalmakat tisztázó írását barátja, Angelo Pavesi osztotta szét az 1860-as karlsruhei első nemzetközi kémiai konferencia résztvevői között, ez a pillanat volt Avogadro törvényének győzelme. A tételeket ekkor ismerte meg Lothar Meyer és Dmitrij Mengyelejev is, akik később periódusos rendszerüket e tételre alapozva dolgozták ki. https://www.youtube.com/watch?v=1VqfKmnm0bUA nemzetközi mértékegységrendszerben (SI-rendszer) az alapmértékeket újradefiniálják, az alapmennyiségeket és a hozzájuk tartozó mértékegységeket nem fizikai etalonok alapján, hanem természeti állandók segítségével határozzák meg. A hét természeti állandó egyike az Avogadro-állandó. Az Avogadro-féle szám az egy mólban található részecskeszámot mutatja. Egy mól bármely anyagból az a mennyiség, ami ugyanannyi részecskét tartalmaz, mint ahány atom található 12 gramm 12-es szén izotópban – ez a szám pedig megközelítőleg 6,022 x 10 a huszonharmadikon darab részecskét jelent. Ha a meghatározás egzaktabb lenne, akkor a kilogrammot is meg lehetne atomszámmal határozni. (A kilogramm az egyetlen a hét alapmérték közül, amely őrzi eredeti, XIX. századi definícióját, pedig az 1889-ben Angliában öntött etalon fokozatosan veszít a tömegéből).Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.