Köztisztviselői családból származott, a College Mazarinban, majd a College de France-ban tanult, 1761-ben a mezieres-i katonai iskolán végzett. 1764-72 között hadmérnök-hadnagyként dolgozott a karib-tengeri Martinique szigetén, ahol a Bourbon-erőd építését vezette. Megromlott egészséggel került haza, életét ezután elsősorban tudományos kutatásainak szentelte.A fizika szinte minden ágával behatóan foglalkozott, fontos eredményeket ért el a súrlódás, a villamosság és a mágnesesség terén, kutatta a fém- és selyemszálak rugalmasságát, a testek szilárdságát. 1777-ben torziós mérleget szerkesztett – nem tudva az angol John Michell hasonló munkájáról –, ezzel mérte az elektromos és mágneses erőket is, ezt fejlesztette tovább jó száz évvel később Eötvös Loránd. Részletesen vizsgálta a szilárd testek csúszási súrlódását, valamint a lejtőn vízre bocsátandó hajó megtartásához szükséges erő nagyságát. Róla nevezték el a súrlódási és nyomóerő közti összefüggést, amely az egymáson felfekvő testek elmozdulásakor jelentkezik (Coulomb-súrlódás). 1777-ben a mágnestűk készítéséről írt dolgozatot, 1781-ben jelent meg az egyszerű gépek elméletével foglalkozó munkája, amelyért akadémiai díjjal tüntették ki, s tagja lett a Francia Tudományos Akadémiának.A tudóst 1780 körül a Bretagne-ban tervezett hajózható csatornák terveinek felülvizsgálatával bízták meg. Mivel arra a következtetésre jutott, hogy az építkezésre nincs szükség, mert csak magánérdekeket szolgálna, nem javasolta a munkát. Emiatt koholt váddal bebörtönözték, majd szabadulása után ismét ezt a feladatot kapta, ekkor az érdekeltek ajándékokkal próbálták megvesztegetni. Coulomb egy másodperc-mutatós órát kivéve, amelyre kísérleteihez volt szüksége, mindent visszautasított és nem változtatott véleményén. 1784-ben a vízművek intendánsa, 1786-ban a térképtár őre lett, 1789-ben a forradalom kitörése után blois-i birtokára vonult vissza, ahol gyermekei nevelésével és kutatással foglalkozott. 1802-ben kinevezték közoktatási felügyelőnek.A szigetelőanyagok tulajdonságait vizsgálva állapította meg, hogy az elektromosság csak a vezetők felületén terjed. Kimutatta: a mágnes nemcsak a vasra, hanem egyes más fémekre is hat, s kimondta, hogy mind az elektromosság, mind a mágnesség távolba ható erő. Hipotézise ugyanakkor kizárta a két jelenségcsoport közti kapcsolatot, s ezt tekintélye révén akkor mindenki el is fogadta.Torziós mérlegével 1785-ben kísérletileg igazolta az elektromos töltések közötti vonzó és taszító erőhatás törvényét (Coulomb-törvény), megállapítását a következő évben a mágnességre is kiterjesztette. Ez volt az elektromos és a mágneses jelenségek körében az elsőként leírt kvantitatív alaptörvény, amely szerint két elektromos töltés közötti erő nagysága arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Az elektromos töltések értelmezése terén Coulomb az úgynevezett két folyadék elméletet fogadta el, amely szerint kétféle töltés van, ezeket ma pozitívnak és negatívnak nevezik.1806. augusztus 23-án Párizsban hunyt el. Ő teremtette meg az elektrosztatikus és mágneses jelenségek vizsgálatának matematikai alapjait, az SI mértékrendszerben tiszteletére lett az elektromos töltés mértékegysége a coulomb.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.