A Plútó furcsa felszíni mintázatai alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az égitest felszínén egykor – nem is olyan régen – valamilyen folyadék lehetett. A szív alakú képződményének egy részéről, a Szputnyik Planitiáról készült, a New Horizon által készített felvételek elemzése alapján most úgy tűnik, hogy egykor folyékony nitrogén lehetett ott.A The Planetary Science Journal című tudományos lapban közzétett publikációban a NASA tudósai arról írnak, hogy ha a megállapítások helyesek, akkor csillagászati szempontból egyáltalán nem régen, valamikor az elmúlt 1 millió évben lehetett a felszínen folyékony nitrogén.Alan Stern, a tanulmány vezető szerzője szerint a Szputnyik Planitia már a New Horizons küldetése előtt felkeltette a tudósok érdeklődését. A Hubble megfigyelései és más adatok azt mutatták, hogy a Plútó egy adott szakaszán szokatlanul fényes a terep. Emiatt az űrszonda 2015-ös Plútó melletti elrepülésekor ez volt a megfigyelések elsődleges célpontja – írja a Gizmodo.A csillagászok feltételezése az adatok elemzésekor beigazolódott. Az űrszonda régióról készített képei olyan egyedi, lineáris mintázatokat mutattak, amelyek albedója – vagyis a diffúz módon visszaverődő napfény aránya – „figyelemre méltóan közel volt a Föld sarki jégtakaróinak albedójához” – magyarázták a kutatók a tanulmányban. A Plútó vékony légköre azonban, fizikailag lehetetlenné teszi, hogy folyékony nitrogén essen az égitesten. https://hvg.hu/tudomany/20260707_titan-pluto-molekula-rejtelyes-anyag-felfedezesMindez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy a Plútó felszínén lehettek ősi folyadékáramlások. A kutatók azonban úgy vélték, más forgatkönyv is lehetséges: az, hogy jelenleg vagy nemrégiben folyékony nitrogén volt a terület alatt.A csapat számítógépes szimulációkat futtatott annak megerősítésére, hogy lehetséges-e, hogy a folyékony nitrogén felfelé tör a gleccser alól, és képes-e kialakítani a felszínen ma látható jellegzetes mintázatokat.Az eredmények azt mutatták, hogy a folyékony nitrogén képes feljutni kis csatornákon, például láva- vagy gejzírjáratokon, és képes elég sokáig folyékony halmazállapotban maradni ahhoz, hogy sötét mintákat hozzon létre a gleccseren.Mivel az égitest rendkívül messze van a Földtől, így a megfigyelése nagyon nehéz, így ezt az elméletet a jövő feladata lesz igazolni vagy cáfolni.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.