A piac 1,5 százalékos emelkedést várt, így a tényadat jókora meglepetést jelent. Gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme. Az előző hónapoknak megfelelően most az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése” – kommentálta a KSH friss inflációs adatait Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.A júliusban mért 1,2 százalékos dráguláshoz hasonlóan alacsony érték utoljára 2016 novemberében fordul elő – írtuk reggel. https://hvg.hu/gazdasag/20260807_inflacio-10-eve-nem-volt-ilyen-alacsony-a-legoptimistabb-varakozasok-dragulas-arak-gazdasagAz elemző ugyanakkor kiemelte, hogy a szolgáltatásoknál ismét gyorsul az infláció, például kiugró volt az áremelkedés a belföldi üdülés – több mint 6 százalékkal drágult –, a sportrendezvények és a múzeumi belépők árában is, amely 3,6 százalékkal nőtt, a pénzügyi szolgáltatások díja pedig 4,5 százalékkal emelkedett. Németh Dávid szerint a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.A szakember arra számít, hogy augusztusban a júliushoz hasonlóan, 1,2 százalék körül alakulhat az éves infláció, majd némi gyorsulás jöhet, de a decemberi mutató a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb lehet: kismértékben meghaladhatja a 2 százalékot, az éves átlagos infláció pedig 1,8 százalék körül alakulhat.Jövőre azonban már magasabb, 3 százalék körüli inflációt vár. Gyorsítani fogják a mértékét az élelmiszerárak – az idei aszály okozta drágulástól függően –, illetve a tavalyihoz képest mostanra megdráguló gáz és az olaj ára is idővel beépülhet a fogyasztói árakba. Arról is beszélt, hogy a mostani dezinflációt segítő forinterősödésre jövőre már nem számíthatunk, „így ez az árcsökkentő hatás kiesik a bázisból”. Az iparcikkek inflációját ugyanakkor lefelé húzhatja az olcsó kínai dömpingtermelés.Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint isóriási, kedvező meglepetést hozott a mai inflációs adat.Ő is kiemelte a vendéglátás nélküli élelmiszerek 4,4 százalékos csökkenését, ami szerinte egyértelműen a további kamatcsökkentések irányába mutat. Még annak ellenére is, hogy a közel-keleti helyzet miatt egyre-másra eltolódnak a nagy jegybankok kamatcsökkentései, vagy ismét napirendre kerülnek ott is kamatemelések. Az adat fényében – az augusztusi, már beárazott vágás után – szerinte ősszel is folytathatja az MNB a kamatcsökkentési ciklust.Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az MTI-nek a fentieken kívül arról beszélt, hogy az erős forint, az alacsony inflációs várakozások, a növekvő üzleti bizalom teremtett alacsony inflációs környezetet, ígyaz iráni helyzet hatása gyakorlatilag meg sem jelenik az adatokban, ami persze a következő hónapokban változhat.Szerinte is valószínűbb, hogy az MNB szeptemberben is tud kamatot csökkenteni, így az alapkamat az év végére még akár 5,0 százalékra is mérséklődhet, ha az egyébként egyre gyengülő forint „nem szól bele”.Innentől felfelé?Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a háztartási energia inflációjára is kitért, amit szerinte elszámolási sajátosságok is befolyásolnak. Ő a júliusi infláció mértékét véli éves mélypontnak, augusztustól némi emelkedés jöhet. Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd, ami lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet.Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is hatalmas meglepetésnek nevezte a júliusi adatot, ő a forint erősödését látja az élelmiszerárak havi és éves alapú csökkenése mögött, és visszafogta az inflációt az üzemanyagok ára is, amely egy hónap alatt – a világpiaci kőolajárak mérséklődése nyomán – 1,3 százalékkal csökkent.A GFÜ szakértője is arra számít, hogy a következő hónapokban az infláció gyorsul. Ha az aszályhelyzet miatt tartósan megugranak az energiaárak, az a vállalati árazási döntésekre is befolyással lesz, miközben a gyenge mezőgazdasági termés hatása az élelmiszerárakban is megjelenhet. Bizonytalanságot jelent még az iráni háború hatása az energia-, kiemelten is az üzemanyagárak alakulására, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése. Összességében azonban azzal számol, hogy év végéig a jegybanki cél alatt maradhat az infláció, így éves átlagban 2 százalék körül alakulhat, amelyet jövőre 3,0 százalékos áremelkedés követhet.OKSZ: legyen már vége az árréstopnakA 4,4 százalékos árcsökkenés a lakosság szempontjából talán legfontosabb árucsoportban minden várakozást felülmúlóan kedvező adat (minden bizonnyal árcsökkenési rekord is)– írta az inflációs jelentéssel kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely ismét megragadta az alkalmat, hogy szorgalmazza az árrésstop kivezetését, hiszen szerintük „ez az égvilágon semmilyen szerepet nem játszik” az élelmiszerek árának alakulásában. Szerintük a csütörtöki júliusi „kiábrándító kiskereskedelmi adatok” sem adnak okot az áremelkedésre, ezért kedvezők a feltételek az árréstop kivezetésére. Bő egy hónapja a Pénzügyminisztérium még azt írta, hogy ez nincs napirenden.Borítóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt