Minden elemzői várakozásnál kisebb volt az infláció májusban. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a májusi adatokat. Ezek szerint1,8 százalékkal voltak átlagosan magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban.Egy hónap alatt, áprilisról májusra nem változott az átlagos árszint.A legtöbb elemző arra számított, hogy az áprilisi 2,1 százalék után minimálisan gyorsulni fog az infláció, még a legoptimistábbak is csak azt várták, hogy marad az áprilisi szinten. Egy napja, amikor a Portfolio bemutatta az elemzői véleményeket, 2,1 és 2,4 százalék között voltak a várakozások, ehhez képest komoly meglepetés az 1,8-as adat. Az infláció februárban és márciusban járt már idén a 2-4 százalékos jegybanki célsáv alsó határa alatt, most pedig újra – abban azért egyetértenek a szakértők, hogy ez átmeneti állapot, az év második felére gyorsulni fog.Részletesen a következőképp állt össze az adat:az élelmiszerek ára átlagosan 0,5 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt;a szolgáltatásoknál 4,3 százalékos volt az áremelkedés;az alkoholos italok és a dohány 3,3 százalékkal drágult;a tartós cikkek 2,4 százalékkal kerülnek többe;a ruhák 1,1 százalékkal;az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 0,4 százalékkal drágult;a háztartási energia áránál pedig 2 százalékos csökkenést mért a KSH.Magyarország különleges helyzetben van most: amíg a világ szinte minden részén nő az inflációs nyomás, nálunk egyelőre jók a számok. Ezt részben az okozza, hogy még az Orbán-kormány mesterségesen lenyomta több élelmiszer és a benzin árát, és eddig Magyar Péter kabinetje sem nyúlt hozzá ezekhez a mesterséges torzításokhoz. De lassan az is látszani fog a számokon, hogy a választás estéje óta óriásit erősödött a forint – ez utóbbi hatását azonban még korai volna várni, hogy a mostani számokon lássuk.Az élelmiszereknél sokat segített korábban az, hogy a világpiaci árak nagyot estek, de az iráni háború ennek véget vethet. Most úgy jött ki az alig 0,5 százalékos élelmiszer-infláció, hogy ha ebből kivesszük a házon kívüli – tehát éttermi, munkahelyi, iskolai, óvodai, büfés – étkezés 6,2 százalékos áremelkedését, akkor azt kapjuk, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás 2,1 százalékkal még olcsóbb is lett, mint egy éve. A húsok és halak 3,8 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor, a tejtermékek 5,5, a zsiradékok 2,7, a péktermékek és édességek 0,8, a zöldségek és gyümölcsök 0,7, a fűszerek pedig 1,1 százalékkal kerülnek kevesebbe az egy évvel ezelőttinél.Az üzemanyagoknál már egy kisebb, 2 százalékos drágulást mért a KSH, de a védettnek nevezett ár miatt ez még bőven az elviselhető szinten van. Egy éve ilyenkor egy liter 95-ös benzin átlagosan 586 forintba került, ugyanennyi gázolaj 585-be, ehhez képest nem túl nagy drágulás a mostani, mesterségesen 595, illetve 615 forintban meghatározott ár. Hogy ez később milyen bajokat okozhat, az más kérdés, most javítja ez a statisztikát.A kormányváltás legelső gazdasági következménye az lett, hogy négyéves csúcsra erősödött a forint – sőt, ez még az előtt megtörtént, hogy a kormány hivatalosan megalakult volna. Ez leginkább a tartós termékek árában fog majd látszani, hiszen azokat, illetve azoknak az alapanyagait hozzák be leginkább külföldről. De még nem most, hiszen a májusi statisztikában még leginkább olyan termékek árai látszanak, amelyeket a boltosok április előtt szereztek be a nagykereskedőktől. Ahol igazán fontos a forintárfolyam, a bútorok és a háztartási tartós cikkek 2, a járművek 2,7 százalékkal drágultak, az elektronikai áruk pedig 0,7 százalékkal olcsóbbá váltak az egy évvel korábbihoz képest.A rezsi leginkább a módszertan miatt hoz érdekes számokat: most épp 2 százalékos áresést mért a KSH úgy, hogy ezen belül a vezetékes gázra 7,1 százalékos árzuhanást – miközben a gáz ára fix hatósági. Az MNB hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy a januári hidegben adott rezsitámogatás összességében még jobban csökkenti az inflációt a következő hónapokban, mint amennyire a nagyobb hideg miatti többletfogyasztás megnövelte. Korábban már részletesen bemutattuk, hogy a módszertan igencsak problémás. https://hvg.hu/360/20260311_ksh-inflacio-cpi-rezsi-rezsistop-elszamolas-lakossagi-energia-statisztikaA szolgáltató szektorban a 4,3 százalékos éves drágulás február óta a legmagasabb, igaz, az egyhavi átárazás a meglepően magas áprilisi 0,7 után most már csak 0,2 százalékos volt. A külföldi üdülés 15,6, a járműjavítás 8, a testápolási szolgáltatás 7,8 százalékkal drágult.Külön problémát okoz, hogy mostanra esett ki a bázisból az utolsó néhány olyan tétel, ahol tavaly tavasszal vállaltak a cégek kormányzati nyomásgyakorlásra önkéntesnek nevezett árkorlátozást. A telefon- és internetdíjak így most, hogy a tavaly májusi, akkor épp lenyomott szinthez viszonyítjuk, 5,7 százalékos emelkedést mutatnak, banki díjakat is tartalmazó „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű soron pedig 1,1 százalékos az emelkedés – és ezen még nem is látszik az, hogy gyakorlatilag minden bank díjemelést jelentet be a nyárra.Abban egyetértenek a szakértők, hogy az év második felében ennél jóval nagyobb lehet az infláció, a toleranciasáv 4 százalékos felső határa fölé is felmehet – ezt már a kormányváltás előtt is elmondták, tehát itt még nem a politika változásának kell betudni azt, hogy nagyobb drágulás várható. A legnagyobb kérdés az, hogy az energiaválság mit fog okozni: nem csak azt nem tudjuk most még, hogy a benzin mesterségesen nyomott ára meddig tartható fenn, hanem azt sem, hogy a szállítás költségein vagy épp az élelmiszerek piacán a műtrágya megugró árában mikor jelenik meg a külföldi drágulás.Az MNB mindenesetre májusban még óvatos maradt és nem nyúlt hozzá az alapkamathoz. Ezt azzal indokolták, hogy a forint ereje és az ország kockázati felárának javulása már a kamatcsökkentés irányába mutat, de még ki kell derülnie, a mostani folyamatok mennyire tartósak.